Önmeghatározása szerint a brüsszeli szervezet, az Open Society European Policy Institute „az uniós törvényekkel, politikákkal, finanszírozással és a külső beavatkozásokkal kapcsolatos döntéshozatal befolyásolására és tájékoztatására törekszik, hogy fenntartsa és elősegítse a nyitott társadalmakat Európában és annak határain kívül is.”
Virágnyelven szólva, Soros György brüsszeli csapatának a feladata, hogy az Unióban meghozni kívánt döntések előtt ajánlásokat fogalmazzanak meg az uniós intézmények és a tagállamok politikai döntéshozói számára. Magyarul, és a politikai racionalitás talapzatán maradva ez kicsit másképp hangzik: Soros Györgynek van 16 embere és rengeteg pénze arra, hogy olyan irányba terelje az Európa Unióban meghozni kívánt döntéseket, amelyek az ő céljait szolgálják.
Na, de ne rohanjunk így előre, nézzük meg alaposabban, hogy még mit lehet tudni erről a félig-meddig titokzatos brüsszeli szervezetről. (Azért titokzatos, mert nincs nyilvános weboldala, csak az Európai Unió átláthatóságáról szóló törvényeknek megfelelő dokumentációban találhatóak meg).
Többek között azt írják az átláthatósági nyilvántartásban, hogy az OSEPI (Open Society European Policy Institute) minden olyan uniós kezdeményezést, szakpolitikai és jogalkotási dokumentációt követ, amely valószínűleg hatással lesz a nyitott társadalmi értékekre. Az alapítványok prioritásai közé tartoznak az emberi jogok, az igazságosság, az elszámoltathatóság, a külkapcsolatok, a társadalmi felzárkóztatás, a média, a pénzügy és természetesen a migrációs politika is.
Erre a célra, a nyilvánosan elérhető adatok szerint Soros 16 embert alkalmazott, akiket egy Heather Grabbe nevű angol politológus irányít, akit nem mellesleg a brüsszeli Politico az egyik legbefolyásosabb nőnek választott.
A lobbiszervezet természetesen egy tetemes költségvetéssel is rendelkezik, hiszen, ha mégsem volna elég a szakpolitikai ajánlás a döntések terelgetésére akkor kellenek kézzelfogható érvek is. Erre a célra a 2019-es pénzügyi évben megközelítőleg 300 ezer eurónyi összeget költöttek. Ez soknak tűnhet, de igazából eltörpül a korábbi évekhez képest. 2014 és 2018 között ugyanis hozzávetőlegesen 10 millió eurót költött Soros Brüsszel befolyásolására.
Ez forintban 35 milliárdot jelent, ebből pedig koronavírusos időkben, amikor nagy a verseny a lélegeztetőgépek piacán akkor 1842 darabot lehet beszerezni 19 milliós átlagáron.
A szervezet teljes költségvetése egyébként 8 563 100 euró. 5 személynek van egyenes bejárása az Európai Parlament üléseire, azonban ami még ennél is szembe tűnőbb az az, hogy a Magyarországot támadó Věra Jourová volt az egyik első személy, akivel szinte rögtön a szervezet megalakulása után egyeztettek Sorosék.
2014-ben, az európai lobbiszervezet bejegyzésekor Věra Jourová már a jogérvényesülésért, a nemi egyenlőségért felelt a Juncker-bizottságban. A lobbistákra vonatkozó törvények miatt Sorosék kénytelek nyilvánosságra hozni némi adatot arra vonatkozóan, hogy kikkel tárgyalnak Brüsszelben, így rekonstruálni lehet, hogy a milliárdos üzletember politikai fókusza milyen irányokba terelődött az elmúlt évek során.
A Věra Jourovával történő 2014 decemberi találkozót aztán több követte, 2015-ben három alkalommal is találkozott Soros lobbistája az Európai Unió egyik legfőbb döntéshozójával, és ezek a találkozók mind a mai napig tartanak, sőt Jurová Soros legaktívabb ügyfele, hiszen vele találkoznak az emberi a legtöbbször.
A találkozók időpontja mellett azt is feltüntetik címszavakban, hogy mi volt a „társalgás” tárgya. Többek között kiderül, hogy a biztossal a diszkrimináció ellenes ügyekről, a nemi egyenlőségről, Ukrajnáról, roma jogokról, és a koronavírus-válságról beszélgettek. Mindenféle naivitás és jó szándék mellett azért érdemes megjegyezni, hogy több mint gyanús és kétséges az, hogy egy több milliárd forintos költségvetésű, Soros által irányított szervezet az Európai Unió egyik fontos döntéshozójával csak a jóemberkedésről, és a világ jobbá tételéről tárgyal.
Soros lobbiszervezete amúgy leginkább a monetáris ügyekben, a jogalkotásban, a migráció témájában és legutóbb a koronavírus válság kezelésében fejtett ki aktivitást, illetve ezen tárgykörben érdekeltekkel szerveztek kétoldalú találkozókat, 60 alkalommal.
Az átláthatatlan brüsszeli döntéshozatali mechanizmusban úgy tűnik, hogy a pénz és a befolyás segít eligazodni, és mindezt jól ki is használják a nagy cégek, a multinacionális szervezetek és vállalatok. A közzétett adatokból jól látszik, hogy Soros György megközelítőleg egy kisebb vagyont költ arra, hogy a neki megfelelő irányba terelje a brüsszeli döntéshozatalt. Az sem lehet véletlen, hogy az egyik legharcosabb Magyarország-ellenes politikussal olyan gyakran és olyan intenzív kapcsolatot ápolnak.
