A Nézőpont Intézet fizetési szokásokra vonatkozó statisztikai adatokat, illetve a szürkegazdasággal kapcsolatos tapasztalatokra és szokásokra vonatkozó közvélemény-kutatási adatokat felhasználva térképezte fel a szürkegazdaság magyarországi helyzetét harmadik alkalommal tanulmányában. A hazai szürkegazdaság évről-évre fokozatosan csökken. Az utóbbi években folyamatosan nőtt a foglalkoztatottak száma (2010 óta 20 százalékkal), emelkedtek a központi költségvetés bevételei, méghozzá oly módon, hogy a jövedelmet terhelő adókulcsok nem növekedtek. A személyi jövedelemadó-bevételek 2013-ban 1 504 milliárd forintot tettek ki, míg 2018-ban már 2 177 milliárdot.
A szürkekereskedelem egyik ismert mutatója a be nem fizetett áfa és az összes elvileg befizetendő áfa hányadosaként meghatározott áfa-adórés, amely Magyarországon 2013 és 2018 között 21 százalékról egyszámjegyűre, 9 százalékra csökkent. Szintén mérséklődött a munkáltatói adóék, mely 2013-ban 49, 2018-ban viszont már csak 45 százalékos volt. A Nézőpont Intézet tanulmánya a hazai kártyahasználati szokásokat is felmérte. A magyarok 47 százaléka gyakrabban használja bankkártyáját, mint öt évvel ezelőtt, és 66 százaléka gondolja úgy, hogy egyszerűbb elektronikus úton fizetni, mint korábban.
A Nézőpont Intézet gazdaságfehérítési konferenciáján elhangzott, hogy a lakossági morál jelentősen javult az elmúlt tíz évben: 21 százalékponttal többen gondolják ma úgy (59 százalék), hogy ha egy vállalkozó betartja a szabályokat, akkor nem éri támadás a hivatalos szervek felől, mint 2008-ban (38 százalék). 31 százalékról 45 százalékra emelkedett azok aránya, akik szerint nem igaz az, hogy ha mindenki minden törvényt betartana, megállna a gazdasági élet Magyarországon. 11 százalékról 34 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint nem igaz az, hogy befolyásos emberek nélkül nem lehet sikeresen vállalkozni. De több mint kétszer annyian (36 százalék) vetik el azt az állítást, hogy aki vinni akarja valamire, kénytelen áthágni egyes szabályokat, mint 2008-ban (15 százalék). Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője előadásában a gazdaságfehérítéssel kapcsolatos tényekről, a hazai és közép-európai közvélemény-kutatások alapján látható trendekről és a további fehérítésre vonatkozó javaslatokról beszélt. Kiemelte, hogy a magyar kabinet gazdaság fehéredését célzó intézkedései sikeresek, amit bizonyít az is, hogy 42 százalékról felére, 21 százalékra csökkent azok aránya tíz év leforgása alatt, akik bizonyos időközönként adót nem fizető fekete gazdaságból származó termékeket vásároltak. Hozzátette ugyanakkor, hogy a gazdaságpolitikai sikertörténet akkor tartható fent, ha a készpénzmentesítés új erőre kap és a készpénzállomány csökkenni kezd a mostani növekvő trenddel szemben.
Izer Norbert ismertette a magyar kormány adócsökkentésre és gazdaságfehérítésre vonatkozó sikereit és az eredmények mögött álló kormányzati elveket. Előadásában kiemelte, hogy a magyar kabinet számára prioritást jelent az adócsökkentéseket lehetővé tevő gazdaságfehérítés, melynek eredményességében kulcsszerepet játszik az adómorál lakosság körében tapasztalható jelentős javulása is. Mindezt azt jelenti, hogy a kormány a jogkövetési piramis legalsó szintjén található jogkövetők számának fokozatos emelkedését ösztönzi, míg a hibázók (adózni akaró, de nem tudó szereplők), szabályelkerülők és csalók számát egyre csökkenti. A konferencián megfogalmazott javaslatokat a Nemzeti Versenyképességi Tanács keddi ülésén is osztották a tagok.
A magyar gazdaságpolitikai krédó álláspontját tükröző ülést követően Varga Mihály pénzügyminiszter az elektronikus fizetőeszközök kiterjesztését javasolta a feketegazdaság visszaszorítására, mely javaslat a Nézőpont Intézet konferenciáján résztvevő állami és piaci szereplők részéről is megfogalmazódott. A Nézőpont Intézet hazai és közép-európai közvélemény-kutatási adatai alapján mutatta be a szürkegazdaság helyzetét Magyarországon. Mindemellett az elmúlt bő 10 évben történt változások feltérképezése érdekében, egy 2008-ban felmérésnek szürkegazdasággal kapcsolatos kérdőívrészét ismételte meg, majd annak eredményeit hasonlította össze idei eredményeivel. Olyan gazdasági mutatók, mint például az áfa-adórés kapcsán Magyarország már az európai élmezőnybe tartozik, addig a készpénzhasználati szokásokat illetően a középeurópai középmezőnyben foglal helyet. Bankkártyát a magyarok harmada (35 százalék) használ, tízből hatan (60 százalék) azonban még mindig a készpénzt részesítik előnyben. Csehországban ez az arány fordított, 59 százalék használ bankkártyát 39 százalék pedig készpénzt, amely a legkedvezőbb érték volt a felmérésben.
Nézőpont Intézet
