Rupert Scholz, a müncheni egyetem professzora úgy gondolja, hogy az Európai Parlament jogsértően fogadta el a Magyarországot bíráló Sargentini-jelentést. „Ez a dokumentum sok oldalról is problémás. Ha valami sérti a jogállamiság elvét, az ellen fel kell lépni, de ezek nagyon merész, megfoghatatlan kijelentések” – kezdte Scholz.
A professzor látogatása időszerű volt, hiszen a Sargentini-jelentés – amelyre a Magyar Parlament már reflektált – még a héten az Európai Tanács elé kerül.
Scholz szerint figyelembe kell venni, hogy az EU szerződései alapján a tagországok megőrizhetik nemzeti identitásukat. „Magyarország bizonyos részletkérdésekben a saját útját járja, amelyet nem feltétlenül tartanak követendőnek más országok, de ez nem sérti az EU jogait” – mondta a német politikus, aki példaként megemlítette az igazságszolgáltatást, ami minden országnak nemzeti joga, nem pedig az számít, hogy az EU erről hogyan rendelkezik.
Scholznak az a véleménye, hogy nem helyénvaló, ha Magyarországot a menekültpolitikával kapcsolatos kritikus hozzáállása miatt a Sargentini-jelentéssel büntetik. A volt német védelmi miniszter szerint nincs jogalapja annak, hogy a tagországok egyenlő arányban fogadják be a menekülteket. „Ha Orbán Viktor miniszterelnök úr azt mondja, hogy Magyarország nem fogad be menekülteket, ehhez joga van, és a német, a francia és az olasz politikának ezt tudomásul kell vennie, el kell fogadnia. Lehet szolidaritás a menekültkérdésben, de kvóták nem lehetnek ” – szögezte le Scholz.
Angela Merkel hibázott, amikor 2015-ben megnyitotta a határokat, az európai és a német jogot is megsértette, legalábbis így gondolja Scholz, aki a német alkotmány 16a cikkelyére hivatkozott.
„Ez egyértelműen kimondja, hogy akik biztonságos harmadik országból jönnek, eleve nem rendelkeznek azzal a joggal, hogy menekültkérelmet nyújtsanak be. Németországot csak EU-s, biztonságos országok veszik körül, tehát a másfél millió menekültet mind visszaküldhettük volna” – véli Scholz. Hozzátette, egy államnak van lakossága, állami felségterülete és határai, még ha ezeket Németország el is hanyagolja.
Scholz azt gondolja, minden menekült ügyét külön kellene kezelni, mert vannak, akik polgárháborúk miatt, mások gazdasági okokból hagyják el szülőhazájukat. „Meg kellene vizsgálni, ki kicsoda, honnan jön, hogyan tudunk neki segíteni.”
A német politikus egyetért azokkal, akik szerint a legjobb lenne ott segíteni ezeket az embereket, ahol a problémák sújtják őket, például Ázsiában vagy Afrikában. „Egészen más kultúrájú országokból jönnek a bevándorlók, az európai értékek teljesen idegenek számukra. Említhetjük például a nők szerepét, amit Európában teljesen máshogy látunk. A terrorveszély közben egyre inkább nő. A kihívások óriásiak, reméljük, sikerül ezekkel megbirkóznunk” – búcsúzott a professzor.
Tekintse meg a teljes beszélgetést:
