2020. szeptember 27.,
vasárnap, Adalbert napja

Rétvári: Mintha az a 800 ezer magyar áldozat nem fájna a Nyugatnak

Hír TV

2018. november 25., vasárnap 21:14, frissítve: vasárnap 22:45

Nem fáj Nyugat-Európának az a 800 ezer magyar áldozata, akiket a Gulagokra hurcoltak kényszermunkára, ebben a fájdalomban Magyarország magányos maradt – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapján. Rétvári Bence szerint a Gulagnak az a tanulsága, hogyha Magyarország szabad akar lenni, akkor a birodalmaktól távol kell tartania magát.

Az Oroszországban elhunytaknak állít emléket az a sírhalom, amely az első központi Málenkij Robot Múzeumban, a ferencvárosi pályaudvarnál látható. Erről az állomásról szállították az embereket a Gulágra, ahol aztán sokakat halálra éheztettek, kínoztak.

A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója azt mondta a vasárnapi megemlékezésen: a szenvedéstörténetek részét kell képezzék a közös nemzeti emlékezetnek, mert évtizedekig nem, vagy alig lehetett róla beszélni. „Egy hátborzongató történet, ami minimálisan hatszázezer magyar embert érintett. Hatszázezer embert, akit elhurcoltak Oroszországba, elhurcoltak Ukrajnába kényszermunkára, kényszermunka-táborokba, ahol a halálozási ráta harminc százalék körül mozgott” – emelet ki Varga Benedek.

Először a német származásúakat vittek el, később, válogatás nélkül, 13-76 éves kor közötti férfiakat, de nőket, lányokat is. Sztálin parancsára.

„A Szovjetunió alapvetően két okból hurcolta el tömegesen a civil lakosságot. Egyrészt óriási munkaerőhiánya volt, amit az ellenséges országoknak nemcsak az elfogott katonáinak, hanem civil állampolgárainak munkaerejével akart pótolni. Másrészt a kollektív büntetést alkalmazták nemcsak a németekre, hanem a magyarokra is” – mondta Bognár Zalán történész.

Sok minden fáj nekünk, de az is fáj, hogy úgy érezzük, hogy ebben a fájdalomban mi, közép-európai országok magányosak vagyunk – mondta egy másik megemlékezésen az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. Rétvári Bence szerint sem Nyugaton, sem Keleten, sem ahová hurcolták őket, nem emlékeznek meg róluk, másodlagos áldozatoknak tekintik őket.

„Egész Európában egyenlő méltósággal emlékezünk, nagyon helyesen, a holokauszt áldozataira, és ez emberi kötelezettségünk is. De ugyanakkor úgy érezzük, hogy mintha Nyugat-Európának az a 800 ezer magyar, akit elhurcoltak, és az a kétszázezer, akit halálra éheztettek, vagy halálra kínoztak, vagy halálra dolgoztattak, mintha az nem fájna, mintha a rájuk való emlékezés nem lenne ugyanolyan fontos. Európa akkor fog egyesülni, ha a nyugati tagállamoknak ugyanúgy fáj a kommunista diktatúra számtalan áldozata, mint, ahogy nekünk, közép-európai nemzeteknek fáj a kommunista diktatúra számtalan és a holokauszt számtalan áldozata” – hangsúlyozta az államtitkár.

Rétvári Bence hozzátette: a Gulagnak az a tanulsága, hogy Magyarország számára a tartós kibontakozásnak az a kulcsa, ha a birodalmaktól távol tartja magát. Mert a birodalmak csak másodrendűeknek tekintettek minket. A másik tanulság pedig az, hogy csak az lehet igazi demokrata, aki antikommunista.