Az indoklás szerint száz évvel a trianoni békeszerződés után, a nemzeti összetartozás évében szimbolikus jelentősége van a határozatnak.
A kezdeményezés elindításáért a Székely Nemzeti Tanács hat évig pereskedett az Európai Bíróságon, annak sikere mindenki érdeke, ezért a beterjesztők aláírásra buzdítanak mindenkit a nemzetiregiok.eu oldalon.
A keddi döntés értelmében a parlament üdvözli a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért nevű európai polgári kezdeményezést, amelynek lényege: az Európai Unió kohéziós politikája kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól.
Az Országgyűlés meggyőződése, hogy ezen régiók, köztük a közigazgatási hatáskörökkel nem rendelkező földrajzi körzetek lemaradását úgy lehet megelőzni, hogy biztosítani kell számukra a hozzáférés esélyegyenlőségét a strukturális alapokhoz, minden más európai uniós alaphoz, forráshoz és programhoz, előmozdítva sajátosságaik fenntartását és regionális identitásuk megőrzését.
A parlament felhívja az anyaországi és a külhoni nemzetrészekben élő magyarokat, hogy a polgári kezdeményezést aláírásukkal minél nagyobb számban támogassák.
A határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.
A kezdeményezés támogatását kéri Szili Katalin
A Székely Nemzeti Tanács által a nemzeti régiók védelméért indított európai polgári kezdeményezés támogatását kérte Szili Katalin, a Kárpát-medencei autonómiatörekvések egyeztetéséért felelős miniszterelnöki megbízott kedden Budapesten.
Szili Katalin újságíróknak elmondta: a kezdeményezés célja, hogy az Európai Unió a kohéziós alapokra vonatkozó döntéseinél és a saját intézkedései során elősegítse az őshonos nemzeti kisebbségek szülőföldön való boldogulását és gyarapodását.
A miniszterelnöki megbízott rámutatott: hét országból egymillió támogató aláírásnak kell összegyűlnie május 7-ig. Úgy fogalmazott: nem kizárólag magyar ügyről van szó, Európában négyszáz kisebbség él, hét lakos közül egy az őshonos vagy regionális kisebbségekhez tartozik.
Kitért arra is, hogy az Európai Unió előszeretettel foglalkozik azokkal, akik új hazát keresnek akár gazdasági, akár más okokból a területén, de az őshonos európai kisebbségekkel összefüggő kérdéseket az Európa Tanácsra hagyja, lényegében teljesen "eltolja magától".
Rámutatott: 2020 a nemzeti összetartozás éve, a nemzetpolitikai államtitkárság az erős közösségek évévé nyilvánított az idei esztendőt.
Ez az év a jövőről szól, és a magyarság számára új, 21. századi nemzetpolitikát jelent, amely beilleszthető az Európai Unió politikájába - közölte a miniszterelnöki megbízott.
Szili Katalin üdvözölte, hogy az Országgyűlés kedden 158 igen szavazattal, tartózkodás és ellenszavazat nélkül támogatta a vonatkozó határozati javaslatot. Értékelése szerint ez azt jelenti, hogy teljes támogatottságot élvez a kezdeményezés, és mint mondta, bízik abban, hogy a parlamenti döntés láttatja a magyar közösségek tagjai körében a politikai konszenzust, azt, hogy ezt a kérdést nem a pártpolitika határozza meg.
Jelezte: a kezdeményezés támogatására kérte a nyugat-európai magyarság szervezeteit, illetve a diaszpóra magyarságát is.
Szili Katalin: A többségi társadalom számára is hasznosak az őshonos kisebbségek alkotta régiók
Izsák Balázs: Óriási kihívás előtt állunk
MTI
