A szétszakított magyarság lelki egységét szimbolizáló szobor alapkövét tették le a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat kertjében a trianoni békediktátum centenáriumán. Az emlékmű a megyei közgyűlés elnöke szerint nem a trianoni tragédiát, hanem a nemzeti kollektivitás eszményét jeleníti meg. A megjelentek az alapkő mellett időkapszulát is elhelyeztek a szobor alapzatában, és a történelmi egyházak képviselői is megáldották a szoborparkot.
Csongrád-Csanád megyében nem csak megemlékeztek, hanem ünnepeltek is az emberek. Ennek oka az volt, hogy A békeszerződés 100. évfordulója alkalmából maguk mögött hagyták a Csongrád megye elnevezést. Ennek történelmi okai vannak, hiszen a mai Csongrád-Csanád megye az 1950-es megyerendezés Csanád és Torontál területeit is magába foglalta. A megyei közgyűlés elnöke azt mondta: a magyarság büszkén vállalja múltját, őrzi hagyományait, rokonságát az elszakított területeken élőkkel.
A magyarok számára nem békeszerződést írták alá a Nagy-Trianonban, hiszen hazánk képviselői nem tehettek javaslatot - mondta a nemzetpolitikáért felelős államtitkár a tolna megyei Alsónánán.
Kapcsolódó anyagok:
Hír TV
