„Jómagam a lembergi elosztótáborban fogantam, ott ahol még a szüleim, akik a Gulágon ismerkedtek meg egymással, félévet vártak arra, hogy visszatérhessenek szülőföldjükre.”
A Gulág Alapítvány elnöke szerint fontos, hogy ezen a napon felidézzük a kommunista rezsim által meghurcoltak és kiszolgáltatottak emlékét. Nagyné Pintér Jolán szüleiről is beszélt, akik együtt élték át a szovjet munkatáborok embertelenségét.
„Kötelességem, hogy a XXI. században folytassam, amit az édesanyám és az alapítvány elkezdett és vállalt. Azt, hogy beszélnünk kell a Gulág-munkatáborok egykori tényéről, beszélni kell a kommunista diktatúra embertelen arcáról, beszélni kell az államszocializmus megfigyelő hálózatáról, beszélni kell arról, amiről sokan még ma is hallgatni akarnak.”
A civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár azt mondta: a pártállami rezsim majdnem fél évszázados uralma alatt tudatosan és módszeresen tiporta az emberi- és szabadságjogokat. Közölte: a történtekkel sokan a mai napig nincsenek tisztában.
„Fiatal honfitársaink miatt különleges felelősség fekszik a vállunkon, hogy őket a kommunista diktatúra rémtetteivel megismertessük. Ismerjék meg, halljanak a kommunista rendszer bűntetteiről, hazugságairól és téveszméiről. A kommunista diktatúra nemcsak emberéleteket követelt, emberi életeket rövidített le, karriereket tett tönkre, hanem az egész magyar társadalom felépítésére, viselkedésére, értékrendjére nemzeti kiállásunkra is nagyon károsan hatott” – mondta Szalay-Bobrovniczky Vince.
100 millióra becsülik a kommunista diktatúrák halálos áldozatainak számát világszerte. Csak Kelet-Európában a számuk eléri az 1 milliót. Január 25-e 2000-től a Kommunista Diktatúra Áldozatainak emléknapja Magyarországon.
