A védelmi miniszteri posztot éppen egy éve betöltő Annegret Kramp-Karrenbauer látogatásának célja a közép-európai országokkal való együttműködés megerősítése, illetve az utóbbi években a különböző politikai viták által terhelt német–magyar viszony javításának a szándéka – mondták a Magyar Nemzetnek diplomáciai források.
A budapesti vizit egyik fontos témája a CDU és a Fidesz kapcsolata, illetve a magyar kormánypártnak az Európai Néppárton belüli helyzete lehet, amelynek legnagyobb tagpártja a Kramp-Karrenbauer által vezetett CDU.
Úgy tudni, hogy a politikus asszony látogatásának előkészítésében kulcsszerepet vállalt, s emiatt Berlinbe látogatott Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, a Fidesz alelnöke, illetve a német kereszténydemokrata politikusokkal rendkívül jó és szoros kapcsolatokat ápoló Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Tárgyalásaik során eszmecserét folytattak mások mellett Wolfgang Schäubléval, a Bundestag elnökével, a nagy becsben tartott veterán CDU-politikussal.
Németország és Magyarország gazdasági és védelmi kapcsolatai kiválóak, erre minden bizonnyal Annegret Kramp-Karrenbauer is utalást fog tenni budapesti látogatása alkalmával.
Utóbbi bizonyítékaként Magyarország a közelmúltban több szerződést írt alá német hadiipari eszközök beszerzéséről: hazánk húsz H145 típusú helikoptert vásárolt, az elkövetkezendő években pedig 44 darab Leopard 2 típusú harckocsit, 24 Panzerhaubitze 2000-es önjáró ágyút, illetve légvédelmirakéta-vezetési rendszert tervez beszerezni Németországból.
Mindezek komoly kiképzési együttműködéssel párosulnak a gyártó cégekkel, illetve a német hadsereggel, a Bundeswehrrel. – Ami a védelempolitikát és a beszerzéseket illeti, az uniós országok közül Magyarország tartozik a leginkább Európa-orientált államok közé, ezt nyilván a németek is nagyra értékelik – mondta a Magyar Nemzetnek egy biztonságpolitikai szakértő. Nem véletlen az sem, hogy Magyarország új nemzetbiztonsági stratégiájában a szövetségesek listáján a második helyen szerepel Németország.
Mindeközben a német–magyar politikai kapcsolatokat beárnyékolták az elmúlt évek politikai vitái, így a migrációs és menekültkérdésben képviselt eltérő álláspontok, vagy a magyar jogállamisággal kapcsolatos berlini bírálatok.
A viták a CDU és a Fidesz viszonyára is rossz hatással voltak, Annegret Kramp-Karrenbauer tavaly a magyar kormánypárt kizárását követelte közös európai pártcsaládjukból, az Európai Néppártból, miután Orbán Viktor tárgyalásokat folytatott a pártcsaládon kívüli olasz konzervatív Liga vezetőjével, Matteo Salvinivel, közvetlenül az európai parlamenti választások előtt.
A Fidesz kizárása ismét felmerült idén áprilisban, amiért az Országgyűlés rendkívüli jogkörökkel ruházta fel a kormányt a koronavírus-járvány kezelése miatt. A lépést követően bírálatözön zúdult Magyarországra a balliberális nyugati-európai pártok és napilapok részéről.
A német kritikus hangok azonban elhallgattak, amikor június közepén az Országgyűlés felkérte a kormányt a rendkívüli jogrend megszüntetésére.
– Több dolog köt össze bennünket, visegrádiakat és magyarokat a németekkel, mint ami elválaszt. Ezért van az, hogy nyolcvan százalékban, a fő kérdésekben támogatjuk a németeket: abban, hogy egyben kell tartani az Európai Uniót, digitalizálni kell, javítani kell a versenyképességet, de még a klímasemlegességben is egyetértünk – mondta lapunknak Kiszelly Zoltán politológus a német–magyar együttműködésről.
