Orbán Viktor: most kell cselekedni, mert közös jövőnk a tét

Orbán Viktor Nicolas Sarkozy volt francia elnök után szólalt fel,  nagy kalandnak nevezve a nyugati résztvevők magyarországi látogatását egy ősi országban. A  korábbi előadásokra utalva a miniszterelnök szerint mindenkitől azt kaptuk amit vártunk: a csehektől kristálytiszta elemzést, a spanyoloktól hatalmas lelket, az ausztráloktól józan, angolszász higgadtságot, míg Sarkozy elnök úrtól francia eleganciát. 

Mindenki említette Magyarország sajátos szerepét a migrációs vitában, leginkább dicsérően szólva– kiemelte egyúttal, hogy semmi sem indokolja hazánk vezető szerepét ebben a vitában, hisz például hadseregünk nem fenyegető jellegű, méreteit a törökökéhez hasonlítva annyi katonánk van, mint nekik hétvégén szökésben. Orbán Viktor szerint amiatt van ez, mert határország vagyunk dél és kelet felé egyaránt, így amikor bárhonnan fenyegetés érkezik közös hazánk, Európa irányába Magyarország a nemzetközi érdeklődés homlokterébe kerül.

Így történt 1956-ban amikor kelet felől érkezett fenyegetés, most délről érkezik hasonló a migráció révén – véli Orbán Viktor. 

A 2015-ös válság tapasztalatira utalva, Nem akarjuk, hogy egyszer csak 400 ezer, zömében katona korú férfi, fegyvertelenül ugyan, de katonás rendben átmasírozzon a határon, és bemasírozzanak Magyarországra. Egy fel nem fegyverzett, de jelentős fizikai erőt képviselő tömeggel szemben nem akartunk tehetetlenek maradni, és mivel ezt nem akarjuk átélni még egyszer, ezért építettünk kerítést és fordultunk szembe az európai mainstreammel– mondta Orbán Viktor.

A koalíció nélküli kétharmados többség luxus a mai helyzetben Európában, a Jóisten adta eszközökkel élnünk kellett – mondta Orbán Viktor

Az ausztrál felszólaló előadására utalva, aki eltanácsolt minket semmittevés európai gesztusától kiemelte, hogy a semmittevés sajnos Európában erény. Orbán Viktor az úgynevezett "soft power" erejét hozta fel, amely dicshimnuszokat zeng a semmittevésről.

Az intézmény jó, az erős politikus rossz, erősödött meg a dogma, ezért teljes letámadást eredményez a markáns politika– mondta.

Nicolas Sarkozyt említette hasonló európai vezetőként. Ki kell törölni a félelmet - folytatta, ami szerinte nagyon nehéz Nyugat-Európában, ahol a politika körüli világ, az említett "soft power": NGO-k, egyetemek, média, 85%-ban baloldali és liberális. Ez az erő összehangoltan cselekszik és ezért nincs lehetőség nyugaton már a tiszta beszédre.

Nem bátrabbak vagyunk nálunk, hanem nálunk talán 50-50% ez a megoszlás, így túl tudom élni ezeket a támadásokat Közép-Európában, de nyugaton már nem– mondta Orbán Viktor, ezzel magyarázva közismerten rossz reputációját.

A kétharmad birtokában ez itthon megtehető, de ez nem természetes állapot– tette hozzá. Kulcskérdésnek jelölte meg egy európai középhatalom csatlakozását az általa is képviselt politikai irányvonalhoz, elsősorban a migráció tengeri határországát Olaszországot jelölve meg. 

Európában vereséget fogunk szenvedni, hiába tartunk ki itthon– mondta Orbán Viktor.

Sarkozy elnökre utalva a Nyugat és Közép-Európa között újra tapasztalható megosztottságot emelte ki, mely a migráció kapcsán fogalmazódik meg. A nyugat-európai politika központi kérdése ma már az integráció, ám véleménye szerint minden számadattal szemben az integráció egyetlen útja a keresztbe házasodás. Ahol ez a szám alacsony, ott minden más mutató hamis képet mutat - véli a miniszterelnök.

Ami nálunk nem probléma, ami nincs, azt nem kell kezelni: ezt a helyzetet fenntartani alapvető érdekünk– mondta. A magyarok erkölcsi fölényben érzik magukat ebben a vitában, mert úgy érezzük a nyugatiak a saját elképzelésüket ránk akarják erőltetni - mondta Orbán Viktor. 

Orbán Viktor beszédében Demény Pál demográfusra hivatkozva kiemelte az időhorizont problémáját. Úgy véli, hogy ez a politikában rövid, a migrációban pedig hosszú.

Mindig adódnak sürgősen elintézendő ügyek, mint például a Brexit- mondta. Kiemelte, hogy a migráció azonban nem ilyen, annak időhorizontja évtizedekben mérhető.

A ma születő gyermekek valószínűleg megélik a 22. századot, ennek fényében van meg a felelősségünk a migráció kérdésében is, hisz az itt ülők 20-30-40 év múlva élnek még jó eséllyel, és akkor tekinthetnek vissza mai mulasztásaikra, s bánhatják azokat– mondta. 

A miniszterelnök az ENSZ adataira támaszkodva, megjegyezte, hogy 2030-ra már jelentősen csökken Európa népessége, miközben 13 év alatt Afrika lakossága fél milliárd emberrel fog nőni, kis híján annyival, mint az Európai Unió mostani összlakossága. Az életszínvonal tekintetében azonban tovább nyílik a szakadék e két kontinens lakói közt. A természeti törvények erejének bizonyosságával fog nőni a migrációs nyomás, és még a mi életünkben Európán belül a muszlimok 70 milliós létszám-növekménye az őslakosság 90 milliós csökkenésével fog párhuzamosan lejátszódni a kontinensen – mutatott rá Orbán Viktor.

Most kell cselekedni– mondta a miniszterelnök. A politikában a legfontosabb a kudarc beismerése– folytatta.

Kiemelte: és 2015-től máig 4 év telt el, és be kell ismerni, hogy az Európai Unió jelenlegi vezetői képtelenek megoldani a migráció kérdését. Nem lehet reményünk abban, hogy ez meg fog történni, mondta, és - Nicolas Sarkozyvel egyetértve szerinte is hozzá kell nyúlni a rendszerhez. Javaslata szerint a Schengeni-zóna országainak belügyminisztereiből egy új testületet kell teremteni a Pénzügyminiszterek Tanácsához hasonlóan, és a határvédelem jogát a Bizottságtól elvéve, a tagállamoknak ebbe az új testületbe kell delegálni azokat a tagokat, akik a határvédelem és migráció kérdésében döntést hozhatnak.

Tekintse meg a teljes beszédet!