Magyarországon úgy mondjuk, hogy csak akkor lehetsz jó európai, ha jó magyar vagy – válaszolta Orbán Viktor kormányfő a Stern című német hírmagazinban megjelent interjúban arra a kérdésre, mit jelent számára jó európainak lenni. Kifejtette, hogy a magyar felfogás szerint Európa szuverén nemzetekből áll össze, egyes tagországok viszont az európai intézmények megerősítésre törekednek és egyre több hatáskört adnának át Brüsszelnek.
A magyarok ezt a centralizmust a történelmi tapasztalataikból adódóan aggodalommal szemlélik
– fűzte hozzá a miniszterelnök. Mint mondta: a magyar történelem vezérfonala a birodalmak elleni küzdelem, és „nem akarjuk már megint feladni a Közép- és Kelet-Európa számára 31 éve kivívott szuverenitásunkat és a jogállamiságot”. Arra a kérdésre, hogy Magyarország miért nem lép ki az EU-ból a brit példát követve, elmondta, hogy „jobb nekünk az unióban”, a Brexit pedig „nagy hiba volt, meg kellett volna akadályozni”. Kifejtette:
elsősorban a kulturálisan különböző, szuverén nemzetek évszázados európai hagyományának megőrzését várja az EU-tól.
– Olyan kulturális kontextust akarunk, amelyben jól érezzük magunkat – mondta. Magyarország a korszerű tudás és technológia megszerzésének lehetőségét is várja az EU-tól, valamint geopolitikai stabilitást és biztonságot. – Fontos nekünk, hogy egy szövetséghez tartozzunk, amely biztonságot nyújt – fogalmazott a miniszterelnök. Kiemelte, hogy az EU-ról szóló Lisszaboni Szerződés második cikkelyében rögzített alapértékeket Magyarország természetesen teljes mértékben elfogadja. Ezeket az értékeket a magyar alaptörvény is tartalmazza – mutatott rá. Hozzátette:
Magyarországon elképzelhetetlen, hogy fegyveres védelemre szorul egy zsidó intézmény.
Budapesten él Európa egyik legnagyobb zsidó közössége, és „társadalmi feladat gondoskodni arról, hogy a zsidó élet teljesen szabadon kibontakozhasson” – mondta Orbán Viktor. Kiemelte: a Magyarországot ma kormányzó erők az „antikommunista jogállami mozgalomból” érkeztek.
– Jogállamiságunkban kételkedő nyugati partnereinknek mindig azt mondom, hogy kedves barátaim, ti hol küzdöttetek a jogállamiságért? Én Budapest utcáin harcoltam
– mondta Orbán Viktor. Hozzáfűzte: Már a helyzetet is abszurdnak tartom, hogy kérdéseket szegeznek nekem a jogállamiságról, és méltatlannak, mindenekelőtt azért, mert a bizonyítatlan vádakat soha nem kapcsolták világos, objektív kritériumokhoz – mondta. A sajtó helyzetéről a többi között elmondta: „objektív elemzések azt mutatják, hogy a kormánnyal szemben nagyon kritikus médiumok piaci részesedése jóval 50 százalék felett van” . Hozzátette, hogy a kormány „nem szól bele” médiaügyekbe. Családpolitikai kérdésekkel kapcsolatban egyebek mellett kifejtette:
az alaptörvény szerint a család nő és férfi köteléke, és ez nem jelent intoleranciát.
A miniszterelnököt a Hungary Helps segélyszervezetettel kapcsolatban is kérdezték, amelyről szólva Orbán Viktor hangsúlyozta: a magyar hozzáállás szerint a segítséget kell eljuttatni a rászorulókhoz, és nem „a problémákat behozni”, ezért alapították meg a Hungary Helps segélyszervezetet. Kiemelte, hogy az EU felfogása a menekültek befogadásáról jóval túlterjeszkedik a menekültek helyzetéről szóló nemzetközi egyezményben lefektetett jogoknál. – Sajnos, ez a felfogás lett „a politikai mérce, és azonnal fekete báránnyá lesz, aki nem osztja ezt a politikát” – mondta. A többi között hozzátette:
a következő húsz évben a migráció lesz az „európai civilizáció nagy kérdése”, és ebben a kérdésben a nemzeti parlamenteknek kell dönteni.
Hangsúlyozta, hogy Magyarország kulturális és vallási értelemben „nagyon sokszínű” ország, amelyben konfliktusok nélkül, harmonikusan élnek együtt vallások és világnézetek. „Szeretjük a sokszínűséget a saját kultúránkon belül, de ami kívülről jön, azzal nagyon óvatosak vagyunk, azért is, mert kis ország vagyunk” – mondta Orbán Viktor.
