Hűséget, őszinteséget, önzetlenséget és közös célokat jelent a barátság – mondta köszöntő beszédében a köztársasági elnök a Magyarország Barátai Alapítvány konferenciáján. Áder János szerint a civil szervezet világszerte ismert tagjait az ország szeretete, egy kis nép megbecsülése és a magyarság tisztelete köti össze. Az alapítvány kuratóriumi elnöke Vizi E. Szilveszter, a Tudományos Akadémia korábbi elnöke, aki szerint a konferencia résztvevőinek tenni akarását a magyarságtudat ösztönzi.
Áder János a Köztársasági Elnöki Hivatalban köszöntötte azokat az orvosokat, mérnököket, művészeket, üzletembereket és diplomatákat, akik a Magyarország Barátai Alapítvány konferenciájára érkeztek, szerte a világból. Az államfő szerint az egybegyűlteket az ország szeretete és a magyarság tisztelete köti össze. „A szándék, hogy önök Magyarország barátaiként határozzák meg magukat, megható és önmagában is tiszteletet parancsoló. Mert mit is jelent a barátság? Hűséget, őszinteséget, önzetlenséget, együvé tartozást, közös értékeket és közös célokat, de jelenti azt is, hogy van kivel megosztani örömöt és bánatot, és van kire számítani, hogyha bajba kerültünk” – fogalmazott.
A külügyminiszter arról beszélt, hogy Magyarország tudomásul vette a trianoni döntést, illetve a második világháborút lezáró párizsi szerződést, és baráti kapcsolatra törekszik szomszédaival. „Mi tudomásul vettük a területek elvesztését, de mások meg azt vegyék tudomásul, hogy a területekkel igen jelentős magyar közösségeket is kaptak, és ha ezt tudomásul vesszük akkor megvan az esély, hogy a lehető legjobb kapcsolatot fölépítsük a szomszédainkkal” – fogalmazott.
Martonyi János kitért a magyar-amerikai kapcsolatokra is, szerinte a viták jelentős része félreértésen, félretájékozódáson vagy félretájékoztatáson alapul. Az Egyesült Államok leendő budapesti nagykövete az elmúlt években megismert aggályokat hangoztatta a szenátusi meghallgatásán. „Szeretettel várjuk a nagykövet asszonyt, biztos vagyok benne, hogy nagyon értékes, hasznos vitákat tudunk vele folytatni, én személy szerint csak azt kérem, hogy ne előre, mások által megírt forgatókönyvből dolgozzon” – jelentette ki a tárcavezető.
Orbán: Ez teremtette meg az összefogást
A konferenciát a miniszterelnök előadása zárta. Orbán Viktor szerint a kétharmados kormánytöbbséghez szükséges társadalmi összefogást a vizitdíjról rendezett 2008-as népszavazás teremtette meg. Mint mondta, a pénzügyi világválság után a magyarok lélektani elvárása egy olyan kormány megalakulása volt, amely IMF-hitel helyett az ország belső erőire épít.
„Azért mégiscsak az évszázad árvizét győzte le Magyarország a 2010-ben létrejött összefogásnak köszönhetően, mégiscsak be tudtuk indítani a gazdaságunk működését és a növekedést, mégiscsak úgy áll a dolog, hogy a külföldi elemzők jobb eredményeket várnak a magyar gazdaságtól, mint saját magunk, és mégiscsak igaz az, hogy negyedmillióval, tehát 250 ezerrel többen dolgoznak ma, mint 2010-ben, a kormányváltás előtt. Mégiscsak fontos, ha másért nem, hát az önbecsülésünk érdekében annak megemlítése, hogy a foglalkoztatottak száma ismét elérte és meghaladta a négymilliót, amire utoljára 1991 végén, 1992-ben volt példa Magyarországon” – mondta a kormányfő.
Orbán szerint Magyarország megtalálta az utóbbi években azokat a kitörési pontokat, amelyek segíthetnek a válság után időszakban. „Nem szabad megijednünk, és inspirációt kell kaptunk abból a közgazdaságtanból, amely az USA-t vagy éppen Japánt jellemzi. Olyan közgazdasági eszközökhöz nyúl Japán, egész forradalmi, amikor megduplázza a forgalomban lévő készpénz mennyiségét. Az Egyesült Államok is példátlan eszközöket vet be, amikor a monetáris politikával egészíti ki a gazdaságpolitikáját. Csupa olyan dolog történik a sikeres országokban, amelyekből Magyarországnak érdemes tanulnia, nem szabad provinciálisnak lennünk” – emelte ki a miniszterelnök.
Úgy fogalmazott: matematikailag lehetetlen, közgazdaságilag képtelenség, politikailag pedig kivitelezhetetlen lett volna fenntartani egy olyan országot, amelyben 1,8 millió adófizető tart el 10 millió embert.
