A 25 évvel ezelőtti páneurópai piknik képei: három órára nyílt meg a magyar–osztrák határ Sopron mellett, több mint 600 keletnémet menekült Nyugatra. A határőröknek tűzparancsuk volt, de nem lőttek. 1989 novemberében a berlini határátkelőkön is felnyitották a sorompókat, a német fővárost kettéosztó fal szimbolikusan leomlott, és elkezdődött Németország újraegyesítése.
A páneurópai piknik helyszínén emlékpark áll. A jubileumon sokan valóban piknikezve idézték fel a rendszerváltozást. Lőrincz-Véger Gábor az MDF megbízásából intézett papírokat Ausztriában a keletnémet menekülteknek. „Én Ausztria felől jöttem át, és akkor rengeteg menekülő jött, és nem tudtam, hogy ők menekülők, csak azt láttam, hogy emberek jönnek át, sírnak, zokognak, és nem tudtam elképzelni, hogy mi történt, és később tudtam meg, amikor átjöttem, hogy áttörés történt, és átjöttek a menekültek” – mondta Lőrincz-Véger Gábor.
Ábrahám Istvánné Sopronból érkezett a piknikre 25 éve. „A férjemmel akkor még együtt voltunk itt, és akkor az nagyon szép volt, ez az átkelés, és ez a barátságkötés, ami a németek és a magyarok között volt, ez csak szép és jó” – fogalmazott.
A németek gyakran mondják a magyaroknak, hogy hálásak a határnyitásért, miközben az NDK és az NSZK gyors egyesítése tette visszafordíthatatlanná a közép-kelet-európai rendszerváltást – erről már a miniszterelnök beszélt az évfordulón.
„Németországban is volt egy nagy vita arról, ha az emlékezetem nem csal meg, hogy gyorsan kell-e egyesíteni Németországot, vagy egy lassú folyamat eredményeképpen, és mindig azt gondoltuk, hogy aki a lassúbb egyesülés mellett érvel, az nem érti a közép-európai realitásokat, mert itt mindent akkor kell megcsinálni, amikor az a pillanatnyi lehetőség van, és ha akkor nem ragadod meg, akkor lehet, hogy többé nem tér vissza. Tehát a német egységet mi mint a rendszerváltás pecsétjét tekintettük, és azoknak szurkoltunk, Helmut Kohléknak, akik a gyors és azonnali egyesítés mellett törtek lándzsát” – fogalmazott a miniszterelnök.
Orbán Viktor szerint a rendszerváltó erők nem keresték a magyar utat, mert azt hitték, hogy elegendő lemásolni az osztrák receptet. Mivel akkor Nyugat-Európában a liberális demokrácia volt az uralkodó, Magyarországon is a liberális közszellem vált meghatározóvá, tette hozzá a kormányfő.
„Mi értelme van annak, hogy a demokrácia elé jelzőt teszünk? Liberális demokrácia. Mi értelme van annak, hogy a piacgazdaság szó elé jelzőt teszünk? Liberális piacgazdaság. Mi értelme van annak, hogy a jogállam kifejezés elé teszünk egy jelzőt: liberális jogállam? Ez egy nyelvpolitikai küzdelem, amit az ellenfél megnyert, és elhitette velünk, hogy a demokrácia csak akkor lehet demokrácia, ha liberális, a piacgazdaság csak akkor az, ha liberális, a jogállam csak akkor jogállam, ha liberális. És huszon-egynéhány éven keresztül úgy tűnt, hogy léteznek olyan emberek, akik a helyes megoldások egyedüli birtokosai. És ők a liberálisok. És aki ezzel szembemegy, az nem a liberális okfejtésből írja ki magát, hanem a demokráciából írja ki magát” – emelte ki a kormányfő.
Orbán Viktor ezúttal is elmondta, hogy szerinte a magyar szabadságharcos nép, amely csak a szabadság rendjében érzi magát jól.
A múltról a jövő érdekében kell beszélni
A Fidesz pártalapítványának, a Polgári Magyarországért Alapítványnak a kuratóriumi elnöke az évfordulón arról beszélt, hogy szerinte a szabadság nem egyenlő a társadalmi igazságossággal, Európát máig szociális vasfüggöny szabdalja szét. Balog Zoltán szerint a múltról a jövő érdekében kell beszélni.
– Mondjuk ki, a diktatúrák öröksége Európában egy közös, terhes örökség. A döntést, hogy mi Jalta egyik oldalán fogunk élni, az osztrák barátaink, meg a franciák, meg az olaszok meg a másik oldalán, ezt a döntést nem mi hoztuk. Erre nem volt kétharmados döntés Magyarországon, ezt a döntést mások hozták meg a fejünk fölött, hogy nem élhetünk szabadságban. Amikor mi dönthettünk szabadon, akkor mindig a szabadság mellett döntöttük, 1990-ben és 2010-ben is, meg egyébként a választásainkon – fogalmazott Balog Zoltán.
Megköszönte Magyarországnak a 25 évvel ezelőtti segítségnyújtását a Bundestag konzervatív párti elnöke. Johannes Singhammer szerint a páneurópai piknikre emlékezve a nagylelkűséget ünnepeljük. „Helmuth Kohl feltette azt a kérdést néhány nappal később, hogy mit várt Németh Miklós a németektől. Azt mondta, semmit. Magyarország nem árul embert. Ez a nagyvonalú emberség, Németországot mindig is hála fogja kötelezni Magyarországgal szemben. Most a nagylelkűség 25. évfordulóját ünnepeljük. Amikor a nagylelkűség a segítőkészséggel párosult, soha nem felejtjük ezt el” – fogalmazott Johannes Singhammer.
