A szabad pálinkafőzés 2010-ben egyike volt az Orbán-kormány első intézkedéseinek. Saját használatra ötven liter tiszta szesznek megfelelő gyümölcspárlatot lehet adómentesen főzni vagy főzetni évente. „Szerintem ez nagyon nagy segítség a gazdálkodóknak, ugyanis vannak olyanok, akik nem tudnák ezt megfinanszírozni, hanem a megtermett gyümölcsöt egész egyszerűen kiöntenék, nem lenne pénz, pénzük lefőzetni” – mondja Kovács Gábor tiszaföldvári üzemvezető.
Az Európai Bíróság szerint az adómentesség ellentétes az uniós joggal. „Most a bérfőzési díj 700 és 1000 forint között van főzetenként, főzdénként, a mindenkori jövedéki adóval számolva akár 1000-1500 forinttal is megnőhet literenként a főzetési díja” – véli Pásztor Sándor szaktanácsadó.
A brüsszeli bürokratáknak az akác is szúrja a szemét, az uniónak az a baja vele, hogy nem őshonos. „A méhészet árbevételének az ötven százaléka vagy annál is több akácméz termeléséből tevődik ki. Most hogyha ez megszűnik, például kivágják az akácokat, láthattuk az elmúlt években, voltak akácfagyások, a méhészek csak vegetáltak” – mondja Kovács Attila domaszéki méhész.
A kormány a május elsejétől hatályos földtörvénynél is számít brüsszeli kifogásokra. „Nem hagyjuk azt, hogy a brüsszeli bürokraták beleszóljanak abba, hogy miképpen főzzük a pálinkát, milyen fákat ültetünk és hogy a magyar földtörvény milyen garanciákat tartalmaz. A magyar földtörvény ugyanis Európa egyik legerősebb földtörvénye, de hogyha kifogások érik, akkor még tudjuk erősebbé tenni, még tudunk több garanciát beépíteni annak érdekében, hogy a magyar földet a magyar gazdák tudják megvásárolni, hogy a helyi földbizottságokban az ő érdekeik érvényesüljenek” – jelentette ki Fazekas Sándor.
A Fidesz–KDNP online aláírásgyűjtést indít a termőföld, az akác és a szabad pálinkafőzés védelmében – jelentette be a pártszövetség társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója, Nyitrai Zsolt.
