Nyomozást rendelt el a Budapesti Rendőr-főkapitányság a Jobbik EP-választási aláíróívein szereplő valótlan aláírások miatt – értesült a Magyar Nemzet. A lap úgy tudja, az érintett dokumentumokat lefoglalták, és az ügyben korábban feljelentést tevő Bertók Mártont ki is hallgatták. Ismert, a korábban a Jobbikkal szimpatizáló szegedi fiatalember azzal a megkereséssel fordult a Nemzeti Választási Irodához (NVI), hogy kikérje, adatai mely pártok ajánlásai között szerepelnek.
Az iroda válaszaiból kiderült, neve, címe, személyi azonosítója, sőt aláírása is úgy került a Jobbik ajánlóíveire, hogy ő azt nem írta alá. Vagyis a Jobbik az EP-választási aláírásgyűjtése kapcsán oly módon hamisíthatta az íveken szereplő adatokat, hogy nem létező, illetve közvetlen hozzájárulást nem adó személyek is szerepelhetnek a vonatkozó listán. Bertók Márton mellett a Mi Hazánk Mozgalom is feljelentéssel fordult a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz, mivel Bertók ennek a pártnak adott ajánlást.
A rendőrségi meghallgatáson kiderült, a Jobbik aláíróívén hamis aláírás szerepel, erről maga az érintett beszélt a Magyar Nemzetnek. Mint fogalmazott, írás- és aláírásmintát kértek tőle, vagyis ugyanazokat kellett leírnia, amik az aláírási íveken is szerepeltek. Mindebből egyértelművé vált, hogy a Jobbik íveire nem ő tett ajánlást. Bertók Márton azt is elmondta, a Jobbik ívein Tóth Péter, a párt Csongrád megyei elnökének szignója szerepelt, vagyis ő gyűjtötte a támogatásokat. Bertók Mártonnak képeket is mutattak a rendőrségen, amelyek közül megnevezte Tóth Pétert, ami azért sem volt nehéz, mert a fiatalember korábban tagja volt a Jobbiknak, így személyesen is ismerte a helyi elnököt.
Tóth Péter személye onnan ismerős, hogy a Jobbik tavalyi tisztújítása előtt „pénzt vagy bármit” ajánlott egy hangfelvételen azért, hogy Sneider Tamást támogassák. Mint akkor fogalmazott: „Nagyon gatya a helyzet.”
A Szegedma.hu megkeresésére Tóth Péter egyébként azt mondta a hamis aláírásra, hogy szándékos szabotázst sejt az ügy mögött. – Az ajánlóívekkel kapcsolatban nem keresett még senki, így Bertók Márton állításának hitelességét sem tudom ellenőrizni – mondta. Állítása szerint más párthoz hasonlóan a jobbikos gyűjtők sem rendelkeznek olyan hatósági jogosítvánnyal, hogy hitelt érdemlően ellenőrizni tudnák az aláírók személyazonosságát, és kiszűrjék azokat, akik a rossz, lejárató szándékkal jelentkeznek náluk.
Mindez azonban nem állja meg a helyét, hiszen egy aláírásgyűjtésnél nem is lehet másképp ellenőrizni a támogató személy kilétét, mint igazolványai ellenőrzésével.
A Magyar Nemzet úgy tudja, Csongrád megyében Kiszomboron és Apátfalván is történt visszaélés, de Békésből és Somogy megyéből is többen jelezték, nevük és adataik úgy szerepelnek a Jobbik ívein, hogy azt nem írták alá.
Az adatok kikérésének hátterében egyébként az állt, hogy a Jobbik idén alig 48 óra alatt gyűjtött össze több mint húszezer aláírást, ami a pártot jól ismerők szerint példa nélküli teljesítmény. Az érintettek gyanúját erősítette, hogy 2014-ben, a legutóbbi EP-választást megelőzően a párt 11 nappal később, április 18-án adott le mintegy 38 ezer aláírást a szervezetnek, a párt listáját pedig 2014. április 19-én vették nyilvántartásba. (Az NVI 2014-ben április 7-én közölte: az európai parlamenti választásra bejelentkezett pártok ettől kezdve gyűjthetik az ajánlásokat – a szerk.) Ráadásul akkor a Jobbik csak április 6-án mutatta be EP-jelöltjeit.
Magyar Nemzet/Hír TV
