2020. szeptember 23.,
szerda, Tekla napja

Nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási ponthatárokat

MTI

2020. július 23., csütörtök 20:04, frissítve: csütörtök 22:02

Ezzel eldőlt, hogy a több mint 91 ezer jelentkező közül az általános eljárásban hányan kerülnek be egyetemre, főiskolára.

A ponthatárokat a felvi.hu oldalon is megtekinthetik az érdeklődők.

Bódis József elmondta: a nagy egyetemek nagyjából úgy szerepeltek az általános felvételi eljárásban, mint az elmúlt években. Ennek megfelelően a felvett elsőéves hallgatók számát nézve az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) az első, amelyet a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem követ. Jelentősen előrelépve a Budapesti Gazdasági Egyetem idén a negyedik a rangsorban.

Az előző évhez képest tízezerrel kevesebb, mintegy 23 ezer a csalódott diák,

a 91 460 jelentkezőből 68 112-en felvételt nyertek valamely általuk megjelölt képzésre. Közülük több mint 55 ezren államilag finanszírozott formában tanulhatnak.

Alapképzésre több mint 42 ezer hallgató került be, osztatlan képzésre több mint 7400, mesterképzésre több mint 12 300, felsőfokú szakképzésre pedig több mint 6100. Nappali tagozatra több mint 49 ezer diák járhat majd az általános felvételi eljárás eredményei szerint.

A legmagasabb pontszámot, 445-öt, idén a nemzetközi biztonság és védelempolitika szakon kellett elérni, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

- mondta el Bódis József.

Második helyre, 433 ponttal a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mechatronikai mérnök képzése került, míg harmadik a Semmelweis Egyetem ápolás és betegellátás (gyógytornász) képzése lett 430 ponttal. A legtöbb jelentkezőt a mérnökinformatikus, az ápolás és betegellátás, valamint az osztatlan tanári szakra vették fel.

A képzési területeket nézve alapképzésben első helyen a gazdaságtudományok állnak, amelyet az informatika és a bölcsészettudományok követnek. Negyedik a műszaki képzés.

Mesterképzésben idén 8 százalékkal magasabb a felvettek aránya, itt is első helyen az ELTE áll, amelyet a Debreceni Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem követ.

Az államtitkár azt mondta: a koronavírus okozta járványhelyzet átalakította az életet, a veszélyhelyzetben az oktatóknak és a hallgatóknak át kellett állniuk a hagyományos oktatási módszerekről a távoktatásra, a digitális oktatásra. Mind a köznevelés, mind a felsőoktatás rendszere jól vizsgázott ebben a helyzetben - jelentette ki.

Hozzátette: amikor a jelentkezők beadták kérelmüket, még csak sejteni lehetett, hogy a vírus elérkezik Magyarországra, a jelentkezések után pedig az is kérdésessé vált, hogy lehet-e egyáltalán érettségit szervezni. Örömének adott hangot, hogy az érettségizők, felvételizők lendülete nem tört meg, és folytatódhatott a felvételi eljárás.

Vanó Renáta, az Oktatási Hivatal (OH) felsőoktatási elnökhelyettese elmondta: az eljárás kizárólag elektronikusan folyt, a jelentkezők 90 százaléka már az ügyfélkapu segítségével hitelesítette felvételi kérelmét. A jelentkezési határidő február 15-e volt. Hozzátette: a felvételi eljárás során mintegy 490 ezer dokumentumot dolgoztak fel, emellett mintegy 514 ezer érettségi eredmény, 121 ezer nyelvvizsgaadat és 956 ezer pontszám szerepel az adatbázisban.

Jelezte: az OH legkésőbb augusztus 5-ig megküldi a besorolási döntést a felvi.hu oldalra. Ezután a felsőoktatási intézmények is megküldik a felvételi döntésüket, és tájékoztatják a beiratkozással, évkezdéssel összefüggő teendőkről a leendő elsőéveseket.

Pótfelvételi idén is lesz, akit nem vettek fel, vagy nem adott be jelentkezést az általános eljárásban, még adhat be kérelmet.

Idén - az elmúlt évektől eltérően - állami ösztöndíjas formában több képzési területre is lehet jelentkezni a pótfelvételi eljárásban. Ezek között említette az agrár, a gazdaságtudományi, az informatikai, a műszaki és orvosi és egészségtudományi szakokat, a pedagógusképzést, a társadalomtudományokat, valamint a magyar intézmények határon túli képzéseit.

Jelezte: a pótfelvételi is elektronikusan folyik majd, az általános eljáráshoz hasonlóan.

Az elnökhelyettes kitért azokra a kormányzati intézkedésekre is, amelyeket a koronavírus-járvány miatt hoztak. Ismertette: a kabinet áprilisi döntése alapján, aki 2020. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tett vagy tesz, de az oklevél megszerzésének feltételéül előírt nyelvvizsgát nem tette le, mentesül attól, hogy megszerezze a nyelvvizsga-bizonyítványt, és megkapja oklevelét.

Elmondta: a felsőoktatási intézmények által kiállított oklevelek száma: 95 701, míg az átadott oklevelek száma 71 878. 

ELTE: Nagyobb arányban vett fel hallgatókat az intézmény, mint valaha

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) a jelentkezők országosan "drasztikusan csökkenő" száma ellenére is nagyobb arányban vett fel hallgatókat, mint valaha - közölte az intézmény csütörtökön az MTI-vel.

Azt írták: a legtöbb gólyát idén szeptemberben az ELTE fogadja: az ország legnépszerűbb felsőoktatási intézményében 9918 elsőéves kezdheti meg tanulmányait.

Már a februári jelentkezési adatokból is kitűnt - tették hozzá -, hogy az ELTE iránt érdeklődtek a legtöbben: 100-ból 15 jelentkező jelölte meg első helyen, most pedig eldőlt, hogy 100-ból 11-en náluk tanulhatnak. Ez 2 százalékpontos növekedés a tavalyi 9 százalékos eredményhez képest - tették hozzá.

Kari bontásban, budapesti képzési helyszínen a legtöbb új felvett diák a bölcsészettudományi karra (1803) érkezik, amelyet a gazdálkodástudományi intézet (1403) követ, a harmadik pedig a pedagógiai és pszichológiai kar (1297) lett. Az egyetem legnépesebb szakjai változatlanul a jogász (700 hallgató), a programtervező informatikus alapszak (637) és a gyógypedagógia alapszak (584).

Folytatódik a dinamikus növekedés a magyar jelentkezőknek angol nyelven indított képzéseken: már 2019-ben is az előző évihez képest csaknem 30 százalékkal többen, 195-en kezdhették meg tanulmányaikat angol nyelven, az idén további 57 százalékkal többet, 307 embert vettek fel. Az egyetem legnépszerűbb idegen nyelvű szakja a gazdálkodástudományi intézet - angolul idén először induló - nemzetközi gazdálkodás alapszakja lett, ahol 87-en kezdhetik meg tanulmányaikat.

Kitértek arra is, hogy "a vidéki egyetemi központokat idén sújtó", az első helyes jelentkezéseknél tapasztalt "nagyon jelentős visszaesés" az egyetem szombathelyi képzési helyszínét elkerülte, sőt a most véglegessé vált felvételi adatok alapján a tavalyihoz képest 9 százalékkal bővült a hallgatók száma.

További kiemelkedő eredménynek nevezték, hogy az ELTE mesterszakjaira minden eddiginél több, 2432 hallgatót vettek fel.

Közleményük szerint az állami finanszírozással bekerült elsőévesek átlagpontszáma a jogász osztatlan szakon a legmagasabb (480), de kiemelkedően magas a pszichológia alapszakon (460), a fizika (445), a matematika (439) vagy éppen az angol nyelven induló nemzetközi tanulmányok (448) és a programtervező informatikus (436) alapszakosai esetében is.

Érdekességként megjegyezték azt is, hogy az ELTE-n idén a legmagasabb ponthatár (490 pont) a matematikatanár - német és német nemzetiségi nyelv és kultúra tanára szakon volt.

 

BME: Csaknem ötezer új hallgató kezdi meg tanulmányait szeptemberben

Szeptembertől 4626 elsőéves hallgató kezdheti meg tanulmányait a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME).

A BME csütörtöki, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: az elmúlt években követett stratégiát folytatva idén is magas felvételi pontszámokat állapítottak meg: az alapképzésekre felvett állami ösztöndíjas hallgatók átlagpontszáma 422 pont, az önköltségesekkel együtt pedig 418,7 pont az átlag.

Kiemelték, hogy a kedvezőtlen demográfiai folyamatok ellenére is magas maradt az intézmény alapképzéseire felvett jelentkezők száma és átlagpontszáma is.

Mesterképzésben csaknem ezren kezdhetik meg ősszel tanulmányaikat.

A mostani felvételi eljárásban az egyetemre jelentkező csaknem 10 ezer diák 21 százaléka valamelyik mesterképzést jelölte meg, ami 6 százalékponttal magasabb az országos aránynál. Pedig - mint megjegyezték - a BME mesterszakjainak nagy részénél nem is ez, hanem a januári a fő felvételi eljárás (akkor több mint ezer hallgatót vettek fel az egyetem mesterszakjainak valamelyikére). Idén 27 magyarországi felsőoktatási intézménybe jelentkeztek száznál többen mesterképzésre - tették hozzá.

Kitértek arra is, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem idegen nyelvű képzései továbbra is nagyon népszerűek. A Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram pályázatán 64 országból több mint kilencezer érdeklődő adta be jelentkezését a műegyetemre. A BME a program keretében több mint hétszáz jelentkezőt vett fel, a hallgatók több mint fele mesterképzésekre jelentkezett, doktori képzésre pedig mintegy kilencven jelentkezőt vettek fel.

A BME felhívta a jelentkezők figyelmét arra is, hogy az idei pótfelvételi eljárásban alapképzési szakjai nagy részén állami ösztöndíjas képzéseket is meghirdet majd.

 

 

NKE: Az intézmény több képzésére is négyszáz feletti a ponthatár

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) több képzésére is négyszáz feletti a ponthatár - közölte az intézmény a honlapján csütörtök este, a felvételi ponthatárok kihirdetése után.

Az egyetem közleménye szerint több mint 1700 elsőéves kezdheti meg náluk a tanévet szeptemberben.

Ismertették: a legtöbben, 907-en az államtudományi és nemzetközi tanulmányok kar képzéseire jutottak be. A kar képzési kínálatában meghirdetett, de időközben a hadtudományi és honvédtisztképző karra átkerült nemzetközi biztonság- és védelempolitika, valamint a nemzetközi igazgatási nappali alapszakokra volt a legnehezebb bejutni, előbbire 445, utóbbira 415 pontot kellett összegyűjteniük a jelentkezőknek.

A rendészettudományi karra ötszázötvenhat felvételizőt vettek fel, a pontszámok alapján a nappali alapszakokon a bűnügyi szak volt a legnépszerűbb: a bűnüldözési szakirányra 434, a gazdasági nyomozóira 411 pont volt a határ - írták.

A közlemény szerint a rendészeti szak közrendvédelmi rendőr szakirányára 390 pont kellett a bejutáshoz, az igazgatásrendészeti és közlekedésrendészeti szakirányokon 352, illetve 353 pontra volt szükség.

A katasztrófavédelmi nappali alapképzések közül az iparbiztonsági szakirányra kellett a legmagasabb pontszám.

A hadtudományi és honvédtisztképző kar nappali képzései közül az állami légiközlekedési szak állami légijármű-vezető, valamint a katonai repülőműszaki szakirányain volt a legmagasabb a felvételi pontszám, de népszerű volt a felvételizőknél például a katonai vezetői és a katonai logisztika szak is - tették hozzá.

A víztudományi karon a nappali képzések közül az építőmérnöki szakon volt a legmagasabb a pontszám - olvasható a közleményben.

 

Csaknem háromezer hallgatót vettek fel a győri Széchenyi István Egyetemre

Csaknem háromezer elsőéves hallgatót vettek fel a győri Széchenyi István Egyetemre a szeptemberben induló képzésekre - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény a ponthatárok kihirdetése után csütörtök este az MTI-t.

A közlemény idézi Kovács Zsoltot, az intézmény főigazgatóját, aki szerint az átlagpontszámok tíz-tizenöt százalékkal emelkedtek tavalyhoz képest, ami azt mutatja, hogy "jól felkészült fiatalok" kezdik meg tanulmányaikat.

Bízik abban - mondta -, hogy a magasabb ponthatárok hatására a lemorzsolódás kisebb lesz. Ez azért is fontos, mert az egyetem célja az, hogy minél többen szerezzenek diplomát. Tapasztalat szerint a cégek, intézmények keresik a Győrben végzett hallgatókat - emelte ki.

A közlemény szerint az Audi Hungaria járműmérnöki karon az angol nyelvű járműmérnök alap- és mesterképzés iránt a magyar és a külföldi hallgatók is érdeklődtek.

A gépészmérnöki, informatikai és villamosmérnöki karon minden szakot megfelelő létszámmal tudnak elindítani. A mérnökinformatikus szakon több mint 150 elsőéves lesz szeptembertől - írták.

Az építész-, építő- és közlekedésmérnöki kar megőrizte meghatározó súlyát az egyetemen, és nőtt az építészképzésre felvettek száma.

A Kautz Gyula gazdaságtudományi karra több mint hétszáz hallgatót vettek fel, ezzel a legtöbb elsőéves hallgató ezen a karon kezdi meg tanulmányait az egyetemen szeptembertől. A legtöbb hallgatót a gazdálkodás és menedzsment alapszakra vették fel.

A Deák Ferenc állam- és jogtudományi karon csaknem nyolcvan állami ösztöndíjas elsőéves hallgató tanul szeptembertől jogász szakon.

Az Apáczai Csere János karon az alapszakoknál a közösségszervezés és a nemzetközi tanulmányok esetében is növekedett az érdeklődés, ezért idén levelező munkarendben is indítanak nemzetközi tanulmányok képzést. A pedagógusképzésben az országosan is tapasztalható csökkenés ellenére stabil létszámú maradt a gyógypedagógia és tanító szak.

A művészeti karon nőtt a felvettek száma, az országosan hiányt jelentő szakokra - nagybőgő, oboa, fagott, mélyhegedű - is kerültek be hallgatók.

A mosonmagyaróvári mezőgazdaság- és élelmiszertudományi karon valamennyi alapszak és az osztatlan agrármérnök szak is elindul, több mesterszakkal együtt. A felvettek a tavalyinál magasabb pontszámokat értek el.

Az egészség- és sporttudományi karon az ápolás- és betegellátás szak ápoló szakirányán a többi hazai képzőhelyhez hasonló mértékű volt a csökkenés. A kar további erőfeszítéseket tesz az országosan hiányszakmának számító szülésznői hivatás népszerűsítésére is - írta közleményében a Széchenyi István Egyetem.

 

Semmelweis: Több mint kétezer hallgatót vettek fel

 

A Semmelweis Egyetemre (SE) 2102 hallgatót vettek fel, az orvos- és egészségtudományi területen 2020-ban is az SE képzésein a legmagasabbak a pontszámok - közölte az egyetem csütörtök este az MTI-vel.

Hermann Péter oktatási rektorhelyettes szerint a koronavírus-járvány hatása a felvételi ponthatárok alakulásán is érzékelhető, országosan kicsit alacsonyabbak a pontok minden intézményben, mint 2019-ben voltak. Ugyanakkor hozzátette: a legjobb képességű hallgatók kerültek be hozzájuk.

Az általános orvostudományi karon a 2019-es 442 ponthoz képest az állami ösztöndíjas képzésre 425, az önköltséges képzésre 430 pont kellett - ismertette Kellermayer Miklós, a kar dékánja. A karon szeptemberben 414 hallgató kezdheti meg tanulmányait.

Lám Judit, az egészségügyi közszolgálati kar általános dékánhelyettesének a közleményben olvasható ismertetése szerint a kar egy alap- és két mesterképzésére 95 jelentkező került be a felvételi eljárás ezen szakaszában. Az egészségügyi szervező szakra 291 ponttal 26-an jutottak be, az 50 férőhely feltöltéséhez pótfelvételit is hirdetnek majd.

Az egészségügyi menedzser és a szociális munka mesterszakokra más pontozási rendszer érvényes, mint az alap- és osztatlan képzéseken. Előbbire 45-en, utóbbira 24-en nyertek felvételt. A kar mesterképzéseire a 2019-ben felvettekkel azonos számú hallgató jutott be idén is, a fennmaradó helyeket a pótfelvételin tölti fel a kar - tette hozzá.

Vingender István, az egészségtudományi kar oktatási dékánhelyettese arról tájékoztatott, hogy a kar több mint 20 képzésén 1226 hallgató tanulhat szeptembertől. Noha 2019-hez képest kevesebb volt a jelentkező, a felvettek számában nincs jelentős visszaesés. Hozzátette: a legmagasabb, 430 pontra idén is a leendő gyógytornászoknak volt szükségük.

A fogorvostudományi karra idén az állami ösztöndíjas képzésre 426, az önköltséges képzésre 432 ponttal lehet bejutni. A felvettek létszáma a korábbi évekkel megegyező nagyságrendű, idén 99. A fogorvostudományi karon minden évben vannak másodfelvételizők, akik az általános orvostudományi kar elvégzése után választják a fogorvosképzést, idén két ilyen hallgató lesz - közölték.

Antal István dékán tájékoztatása szerint a gyógyszerésztudományi karon a pontszámok csökkentek: az államilag finanszírozott képzésre 380, a költségtérítésesre 340 ponttal lehetett bekerülni, 2019-ben ez 398 és 410 pont volt. A karon szeptemberben 173-an kezdhetik meg tanulmányaikat, közülük 11-en önköltséges formában. A kar konduktor szakára idén 310 ponttól lehet bekerülni, ami magasabb, mint a 2019. évi pontszám (305). Ezzel maximálisan nem tudják feltölteni a 106 fős kapacitást, első körben 95 hallgatót vettek fel, ezért pótfelvételit hirdetnek, amely ugyancsak államilag finanszírozott formában teszi lehetővé a képzésben való részvételt - idézi a közlemény Balogh Emese Celesztát, a Pető András kar tanulmányi és hallgatói központjának osztályvezetőjét.

Nyolcezernél több új hallgató kezdheti el az új tanévet az SZTE-n

Várhatóan nyolcezernél is több új hallgató kezdheti el a tanévet a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), a központi felvételi eljárásban a tavalyival csaknem megegyező számú, 5906 diákot vett fel az intézmény - közölte Rovó László rektor csütörtök este a Tisza-parti városban. 

A most következő pótfelvételi, a szakirányú képzések és a külföldi hallgatók jelenleg is folyó felvételi eljárásának lezárását követően várhatóan több mint 8 ezer új hallgató kezdi meg tanulmányait szeptemberben az SZTE-n - mondta sajtótájékoztatón.

Úgy fogalmazott, a Szegedi Tudományegyetem a nemzetközi rangsorok által is bizonyítottan meghatározó szereplője az ország felsőoktatásának. Az elmúlt száz évben Szegeden egységes egyetemi struktúra jött létre, ami alkalmas a továbblépésre és az erősebb nemzetközi szerepvállalásra is - tette hozzá.

Fendler Judit kancellár közölte, az SZTE stabilan a harmadik legnagyobb hallgatói létszámú felsőoktatási intézmény az országban.

A kancellár kitért arra, hogy az SZTE szerepe jelentősen átalakult az utóbbi öt-tíz évben. Fontos feladatai lesznek a gazdaságfejlesztésben, a gazdaságélénkítésben, a befektetésösztönzésben vagy az ipari park kialakításában.

Gellén Klára oktatási rektorhelyettes elmondta: az új hallgatók közül 3677-en alap-, 856-an mester-, 969-an osztatlan, 404-en felsőoktatási szakképzésen kezdik meg tanulmányaikat. Állami ösztöndíjas képzésen 4930, önköltséges finanszírozási formában 976 új hallgató tanul majd a szegedi egyetemen.

Továbbra is komoly az érdeklődés az általános orvosi és fogorvosi képzések iránt, az SZTE Általános Orvostudományi Karán 275, a fogorvostudományi karon 77 új hallgató kezdi meg az első évét. Kiemelkedő - 352 - az SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Karára fölvett hallgatók száma, közülük 187-en gyógytornász szakon tanulnak majd - tudatta a rektorhelyettes.

A munkaerő-piaci igényekhez igazodva magas - 293 - a műszaki és jelentős - 764 - az informatikai képzési területre felvettek száma is. Az agrárképzésre 260-an, a pedagógiai képzésre 554-en kerültek be, a legtöbben bölcsészettudományi képzésre kerültek be, 909-en - közölte a rektorhelyettes.

Szintén munkaerő-piaci trend, hogy nő az érdeklődés a mesterszakos képzési forma iránt, a hallgatók számára vonzó a további tanulással elérhető bérnövekedés. Az SZTE-n a mesterszakok esetében 10 százalékkal nőtt a felvettek száma, 856 hallgató kezdi meg mesterszakon a tanulmányait - mondta Gellén Klára.

Szakál Péter oktatási igazgató közölte, az SZTE államilag finanszírozott és önköltséges helyekre is pótfelvételit hirdet meg azoknak, akik korábban nem jelentkeztek vagy nem vették fel őket egyetlen intézménybe sem.

 

MTI