2022. 12. 05. Hétfő Vilma napja
Jelenleg a TV-ben:

Híradó

Következik:

Napi aktuális 23:10

Belföld

Nyilvánítsák nemzeti emlékévvé 2026-ot, áll a mohácsi csata évfordulóján aláírt kiáltványban

A mohácsi csata 494. évfordulóján, szombaton kiáltványt írtak alá a nemzeti emlékhelyen: ebben Hargitai János kereszténydemokrata országgyűlési képviselő több baranyai intézményvezetővel és kutatóval közösen azt javasolja, hogy az ütközet 500. évfordulóját, a 2026-os esztendőt nyilvánítsa nemzeti emlékévvé, annak megvalósítását pedig támogassa Magyarország kormánya - írja a pecsiujsag.hu.

  • Nyilvánítsák nemzeti emlékévvé 2026-ot, áll a mohácsi csata évfordulóján aláírt kiáltványban

A sátorhelyi emlékhelyen szombaton tartott ünnepséget követően írták alá a Hargitai János által kezdeményezett, „Mohács 500" kiáltványt, amelyet - csakúgy, mint az emlékévvel kapcsolatos terveket - hamarosan eljuttatnak a kormányzat számára.

- A mohácsi csata közelgő 500. évfordulója egyszerre lehet a kegyelet, a nemzeti hősiesség és a közép-európai összefogás emlékéve - idézett a kiáltványból a kereszténydemokrata politikus. - Mohács olyan emlékezetfolyamot érdemel, amelyben "a legszélesebb összefogással hozunk létre új, maradandó, keresztény szellemi és tárgyi emlékjeleket, melyek által minden eddiginél mélyebb értelmet nyerhet a múlt és megmozdulhat a jelen.

A dokumentumot mások mellett Udvardy György, a Veszprémi Főegyházmegye érseke; Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) rektora; Fodor Pál, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója; Pap Norbert, a PTE Mohács 500 Program vezetője; Hóvári János, a Zrínyi Miklós - Szigetvár 1566 Emlékév Emlékbizottság elnöke; Csornay Boldizsár, a Jannus Pannonius Múzeum igazgatója és Závoczky Szabolcs, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatója írta alá.

Hargitai János kiemelte,

szeretnék elérni, hogy az 1526-os események ötszázadik évfordulóját megelőző években a kormányzat kiemelten ösztönözze és támogassa a mohácsi csatával kapcsolatos történeti, régészeti kutatásokat, művészeti programokat, képzőművészeti alkotások létrejöttét és biztosítson forrásokat az emlékezést - egyben a térséget turisztikailag, kulturális és gazdasági értelemben is - szolgáló beruházásokra.

Rámutatott arra, hogy

a mohácsi síkságon 1526. augusztus 29-én világtörténelmi jelentőségű csata zajlott, az nemcsak magyar, de egyszerre közép-, délkelet-európai sorsfordulót jelentett.

Mivel a magyarság és szövetségesei küzdelme évszázadok után is alapzata a magyar identitásnak, önszemléletnek és történelemről való gondolkodásnak, a csata megérdemli, hogy az ötszázadik évforduló és az azt megelőző évek méltó emlékezetpolitikai eseménysort vonultassanak fel beruházásokkal, programokkal, tudományos és művészeti teljesítménnyel kiegészítve.

A részletekről szólva Hargitai János a Pécsi Újságnak korábban adott nyilatkozatában kifejtette:

új filmek, tudományos publikációk, könyvek születhetnek, de arra is szükség van, hogy új turisztikai attrakciók is készüljenek.

Utóbbiak kapcsán kifejtette, jó esély van rá, hogy 2026-ig befejezzenek egy majd' száz esztendeje félbehagyott építkezést. Akkor tették le ugyanis a Fogadalmi Emléktemplom alapkövét, az épületet azonban máig nem fejezték be, hiányzik ugyanis a tornya.

A templom befejezése mellett a Mohácsi Nemzeti Emlékhely újabb rekonstrukciója is szerepel a tervek között, valamint egy új múzeum megnyitása is, ahol a csatához kötődő tárgyi emlékeket mutatnák be egy helyen, a kor követelményeinek mindenben megfelelő formában.

Hargitai János hozzátette, hogy

a Mohács500 nem pusztán Mohács és Sátorhely számára kínál különleges lehetőséget, hanem a csatában egykoron érintett Kelet-Baranya falvainak is, amelyekben többek között szintén új emlékhelyek, helytörténeti gyűjteményt bemutató kiállítóhelyek létesülhetnek.

Az emlékhelyen a politikus arról is szólt, hogy mind a kiáltványt, mind az azt aláírókkal egyeztetett, a következő hat évvel kapcsolatos előzetes terveket eljuttatja a kormányzatnak, hogy elindulhasson a felkészülés mind a 2026-os évre, mind a felvezető időszakkal kapcsolatos eseményekre, programokra, beruházásokra.

A kiáltvány teljes szövege:

„MOHÁCS 500 (1526-2026)

Kiáltvány

A mohácsi síkságon 1526. augusztus 29-én világtörténelmi jelentőségű csata zajlott le II. Lajos keresztény és Szulejmán muzulmán seregei között. A tragikus vereség folytán az egykor erős Magyar Királyság és vele a magyar-cseh-lengyel Jagelló-államszövetség meggyengült, Szulejmán Oszmán Birodalma másfél évszázadra meghatározó politikai erővé vált Európa közepén, s megnyílt a tér a Habsburgok előtt, akik közel négyszáz évre a közép-európai térség urai és világhatalmi tényezők lettek.

A Magyar Királyság többé nem tudta betölteni történelmi hivatását Közép- és Délkelet-Európában, Krakkó pedig elszakadt Buda és Prága érdekközösségétől. Mohács egyszerre közép-, délkelet-európai és magyar sorsforduló: Kelet és Nyugat győzelme a Jagelló Közép-Európa felett.

A magyarság és szövetségesei hősies küzdelme 1526-ban évszázadok után is alapzata a magyar identitásnak, önszemléletnek és történelemről való gondolkodásnak.

A Mohácsnál összegyűlt keresztény sereg minden tagja - legyen az tiszt és katona, főpapés pap, főúr és közrendű, magyar, horvát, cseh, lengyel, szerb, osztrák vagy itáliai - tisztában volt az ellenségtúlerejével, mégis bátran harcolt,és vállalta a hősi halált.

Ezt követelte tőlük elődeik hagyománya és katonaerkölcse: egyénenként és közösen az oszmánok ránk és az egész kereszténységre zúdulóáradatát igyekeztek megállítani. A vereség dacára Szulejmánt megakadályozták abban, hogy úgy legyen a Kárpát-medence ura, ahogyan szerette volna.

1541-1687 között, mikor Mohács oszmán uralom alatt állt, számos török emlék hirdette a szultán győzelmét. Ám a sors akaratából 1687. augusztus 12-én az 1526. évi jeltelen sírdombok közelében vívták meg a nagyharsányi (a történeti emlékezetben második mohácsi) csatát is, ahol Európa népeinek katonái történelmi győzelmet arattak az oszmán hadsereg felett. Ezzel a mohácsi síkságon új élet kezdődött. Király József pécsi püspök kezdeményezésére 1816-ra elkészült a mohácsi Csatatéri emlékkápolna, majd augusztus 29-ét, Keresztelő Szent János fejevételének egyházi ünnepét hivatalosan a mohácsi csata emléknapjává tették.

Azóta számos emlékjel és emlékhely emlékeztet 1526 sorsdöntő óráira, s ezzel arra, hogy a „bimbózó rózsa" világa, amely a 16. század eleji Magyar Királyságot és a Jagellók vezette közép-európai összefogást szimbolizálja, megrepedt. Az 1960-tól előkerült sírhalmok a magyar és a közép-európai népek kegyeleti temetői, a csontok felett olyan örök sírjelekkel, amelyek egybekötik a múltat, a jelent és a jövendőt.

A mohácsi csata közelgő 500. évfordulója egyszerre lehet a kegyelet, a nemzeti hősiesség és a közép-európai összefogás emlékéve. Mohács olyan emlékezetfolyamot érdemel, amelyben a legszélesebb összefogással hozunk létre új, maradandó, keresztény szellemi és tárgyi emlékjeleket, melyek által minden eddiginél mélyebb értelmet nyerhet a múlt és megmozdulhat a jelen.

A mai emléknapon azért jöttünk össze az egykori csatatéren, a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen, hogy hitet tegyünk a fenti célok megvalósítása mellett. Javasoljuk Magyarország kormányának, hogy a 2026. évet nemzeti emlékévvé nyilvánítsa és annak megvalósítását támogassa.

pecsiujsag.hu

Ezek is érdekelhetik

Legfrissebb híreink

Vezércikk: Mostantól fognak igazán fájni a brüsszeli szankciók

Vezércikk: Mostantól fognak igazán fájni a brüsszeli szankciók

A stúdióban ifj. Lomnici Zoltán, Fricz Tamás és Móczár Gábor, akik egyebek között beszéltek  az Európában életbe lépett olajársapkáról és ennek várható hatásairól, de Pankotai Lili és noÁr legújabb performanszáról is szó esett. Műsorvezető: Gajdics Ottó.

Műsorok

Svenk, a HírTV mozimagazinja

Svenk, a HírTV mozimagazinja

A hetente szombatonként 22:30-kor műsorra kerülő Svenkben mostantól Zavaros Eszter műsorvezető kalauzolja a nézőket a magyar filmipar múltjába, jelenébe és jövőjébe.
Sajtóklub - ajánló

Sajtóklub - ajánló

Januártól nem hétfő esténként, hanem vasárnap 19 órától jelentkezik Sajtóklub című műsorunk.
Vezércikk - ajánló

Vezércikk - ajánló

Vezércikk – a sajtóban ez az a műfaj, ami meghatározza az adott médium legfontosabb üzenetét. Ez mostantól nem csak a nyomtatott sajtótermékek privilégiuma lesz. Keddtől péntekig 21 órától gyakorló zsurnaliszták, szókimondó véleményvezérek elemzik a nap legfontosabb híreit.
Paláver - ajánló

Paláver - ajánló

A Karc FM és a HírTV közös műsora a Paláver. Itt a hallgatók közvetlenül is részt vehetnek a műsorfolyamban. Minden hétköznap 15 óra 30 perctől. A műsor telefonszáma: +36 (1) 799 29 99

Kapcsolódó tartalmak

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!