2021. 10. 24. Vasárnap Salamon napja
Jelenleg a TV-ben:

Sajtóklub

Következik:

Globál 09:00

Belföld

Nyilvánítsák nemzeti emlékévvé 2026-ot, áll a mohácsi csata évfordulóján aláírt kiáltványban

A mohácsi csata 494. évfordulóján, szombaton kiáltványt írtak alá a nemzeti emlékhelyen: ebben Hargitai János kereszténydemokrata országgyűlési képviselő több baranyai intézményvezetővel és kutatóval közösen azt javasolja, hogy az ütközet 500. évfordulóját, a 2026-os esztendőt nyilvánítsa nemzeti emlékévvé, annak megvalósítását pedig támogassa Magyarország kormánya - írja a pecsiujsag.hu.

A sátorhelyi emlékhelyen szombaton tartott ünnepséget követően írták alá a Hargitai János által kezdeményezett, „Mohács 500" kiáltványt, amelyet - csakúgy, mint az emlékévvel kapcsolatos terveket - hamarosan eljuttatnak a kormányzat számára.

- A mohácsi csata közelgő 500. évfordulója egyszerre lehet a kegyelet, a nemzeti hősiesség és a közép-európai összefogás emlékéve - idézett a kiáltványból a kereszténydemokrata politikus. - Mohács olyan emlékezetfolyamot érdemel, amelyben "a legszélesebb összefogással hozunk létre új, maradandó, keresztény szellemi és tárgyi emlékjeleket, melyek által minden eddiginél mélyebb értelmet nyerhet a múlt és megmozdulhat a jelen.

A dokumentumot mások mellett Udvardy György, a Veszprémi Főegyházmegye érseke; Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) rektora; Fodor Pál, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója; Pap Norbert, a PTE Mohács 500 Program vezetője; Hóvári János, a Zrínyi Miklós - Szigetvár 1566 Emlékév Emlékbizottság elnöke; Csornay Boldizsár, a Jannus Pannonius Múzeum igazgatója és Závoczky Szabolcs, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatója írta alá.

Hargitai János kiemelte,

szeretnék elérni, hogy az 1526-os események ötszázadik évfordulóját megelőző években a kormányzat kiemelten ösztönözze és támogassa a mohácsi csatával kapcsolatos történeti, régészeti kutatásokat, művészeti programokat, képzőművészeti alkotások létrejöttét és biztosítson forrásokat az emlékezést - egyben a térséget turisztikailag, kulturális és gazdasági értelemben is - szolgáló beruházásokra.

Rámutatott arra, hogy

a mohácsi síkságon 1526. augusztus 29-én világtörténelmi jelentőségű csata zajlott, az nemcsak magyar, de egyszerre közép-, délkelet-európai sorsfordulót jelentett.

Mivel a magyarság és szövetségesei küzdelme évszázadok után is alapzata a magyar identitásnak, önszemléletnek és történelemről való gondolkodásnak, a csata megérdemli, hogy az ötszázadik évforduló és az azt megelőző évek méltó emlékezetpolitikai eseménysort vonultassanak fel beruházásokkal, programokkal, tudományos és művészeti teljesítménnyel kiegészítve.

A részletekről szólva Hargitai János a Pécsi Újságnak korábban adott nyilatkozatában kifejtette:

új filmek, tudományos publikációk, könyvek születhetnek, de arra is szükség van, hogy új turisztikai attrakciók is készüljenek.

Utóbbiak kapcsán kifejtette, jó esély van rá, hogy 2026-ig befejezzenek egy majd' száz esztendeje félbehagyott építkezést. Akkor tették le ugyanis a Fogadalmi Emléktemplom alapkövét, az épületet azonban máig nem fejezték be, hiányzik ugyanis a tornya.

A templom befejezése mellett a Mohácsi Nemzeti Emlékhely újabb rekonstrukciója is szerepel a tervek között, valamint egy új múzeum megnyitása is, ahol a csatához kötődő tárgyi emlékeket mutatnák be egy helyen, a kor követelményeinek mindenben megfelelő formában.

Hargitai János hozzátette, hogy

a Mohács500 nem pusztán Mohács és Sátorhely számára kínál különleges lehetőséget, hanem a csatában egykoron érintett Kelet-Baranya falvainak is, amelyekben többek között szintén új emlékhelyek, helytörténeti gyűjteményt bemutató kiállítóhelyek létesülhetnek.

Az emlékhelyen a politikus arról is szólt, hogy mind a kiáltványt, mind az azt aláírókkal egyeztetett, a következő hat évvel kapcsolatos előzetes terveket eljuttatja a kormányzatnak, hogy elindulhasson a felkészülés mind a 2026-os évre, mind a felvezető időszakkal kapcsolatos eseményekre, programokra, beruházásokra.

A kiáltvány teljes szövege:

„MOHÁCS 500 (1526-2026)

Kiáltvány

A mohácsi síkságon 1526. augusztus 29-én világtörténelmi jelentőségű csata zajlott le II. Lajos keresztény és Szulejmán muzulmán seregei között. A tragikus vereség folytán az egykor erős Magyar Királyság és vele a magyar-cseh-lengyel Jagelló-államszövetség meggyengült, Szulejmán Oszmán Birodalma másfél évszázadra meghatározó politikai erővé vált Európa közepén, s megnyílt a tér a Habsburgok előtt, akik közel négyszáz évre a közép-európai térség urai és világhatalmi tényezők lettek.

A Magyar Királyság többé nem tudta betölteni történelmi hivatását Közép- és Délkelet-Európában, Krakkó pedig elszakadt Buda és Prága érdekközösségétől. Mohács egyszerre közép-, délkelet-európai és magyar sorsforduló: Kelet és Nyugat győzelme a Jagelló Közép-Európa felett.

A magyarság és szövetségesei hősies küzdelme 1526-ban évszázadok után is alapzata a magyar identitásnak, önszemléletnek és történelemről való gondolkodásnak.

A Mohácsnál összegyűlt keresztény sereg minden tagja - legyen az tiszt és katona, főpapés pap, főúr és közrendű, magyar, horvát, cseh, lengyel, szerb, osztrák vagy itáliai - tisztában volt az ellenségtúlerejével, mégis bátran harcolt,és vállalta a hősi halált.

Ezt követelte tőlük elődeik hagyománya és katonaerkölcse: egyénenként és közösen az oszmánok ránk és az egész kereszténységre zúdulóáradatát igyekeztek megállítani. A vereség dacára Szulejmánt megakadályozták abban, hogy úgy legyen a Kárpát-medence ura, ahogyan szerette volna.

1541-1687 között, mikor Mohács oszmán uralom alatt állt, számos török emlék hirdette a szultán győzelmét. Ám a sors akaratából 1687. augusztus 12-én az 1526. évi jeltelen sírdombok közelében vívták meg a nagyharsányi (a történeti emlékezetben második mohácsi) csatát is, ahol Európa népeinek katonái történelmi győzelmet arattak az oszmán hadsereg felett. Ezzel a mohácsi síkságon új élet kezdődött. Király József pécsi püspök kezdeményezésére 1816-ra elkészült a mohácsi Csatatéri emlékkápolna, majd augusztus 29-ét, Keresztelő Szent János fejevételének egyházi ünnepét hivatalosan a mohácsi csata emléknapjává tették.

Azóta számos emlékjel és emlékhely emlékeztet 1526 sorsdöntő óráira, s ezzel arra, hogy a „bimbózó rózsa" világa, amely a 16. század eleji Magyar Királyságot és a Jagellók vezette közép-európai összefogást szimbolizálja, megrepedt. Az 1960-tól előkerült sírhalmok a magyar és a közép-európai népek kegyeleti temetői, a csontok felett olyan örök sírjelekkel, amelyek egybekötik a múltat, a jelent és a jövendőt.

A mohácsi csata közelgő 500. évfordulója egyszerre lehet a kegyelet, a nemzeti hősiesség és a közép-európai összefogás emlékéve. Mohács olyan emlékezetfolyamot érdemel, amelyben a legszélesebb összefogással hozunk létre új, maradandó, keresztény szellemi és tárgyi emlékjeleket, melyek által minden eddiginél mélyebb értelmet nyerhet a múlt és megmozdulhat a jelen.

A mai emléknapon azért jöttünk össze az egykori csatatéren, a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen, hogy hitet tegyünk a fenti célok megvalósítása mellett. Javasoljuk Magyarország kormányának, hogy a 2026. évet nemzeti emlékévvé nyilvánítsa és annak megvalósítását támogassa.

pecsiujsag.hu

Ezek is érdekelhetik

Kapcsolódó tartalmak

Magát ünnepelte az ellenzék

A több százezres békemenettel szemben az ellenzék rendezvényén, csupán néhány ezer ember vett részt. 2021. október 23.

Fontos, hogy a fiatalok is megismerjék '56-ot

A Terror Háza Múzeum fő célja, hogy a fiatal generációval is megismertessék a 65 éve történteket. 2021. október 23.

A vártnál is több résztvevő miatt előbb indult el a békemenet

Olyan sokan gyűltek össze, hogy a menet a tervezettnél fél órával korábban indult el, köztük sokan olyanok, akik 2006-ban még gyerekek voltak. 2021. október 23.

Legfrisebb híreink

Elhunyt Venczel Vera

A színésznő több mint ötven éven át volt a Vígszínház társulatának tagja, ahol emlékezetes alakítások, legendás szerepek sora fűződik nevéhez, emellett számtalan magyar filmben szerepelt.

Műsorok

Vezércikk - ajánló

Vezércikk – a sajtóban ez az a műfaj, ami meghatározza az adott médium legfontosabb üzenetét. Ez mostantól nem csak a nyomtatott sajtótermékek privilégiuma lesz. Keddtől péntekig 21 órától gyakorló zsurnaliszták, szókimondó véleményvezérek elemzik a nap legfontosabb híreit.

Paláver - ajánló

A Karc FM és a HírTV közös műsora a Paláver. Itt a hallgatók közvetlenül is részt vehetnek a műsorfolyamban. Minden hétköznap 15 óra 30 perctől. A műsor telefonszáma: +36 (1) 799 29 99
@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!