Június végén fogadta el a parlament kormánypárti többsége a Jobbik támogatásával a hetedik alaptörvény-módosítást. Ebben egyebek mellett az is szerepelt, hogy minden állami szerv kötelessége Magyarország önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme. Nem sokkal korábban a miniszterelnök beszélt arról, hogy kereszténydemokráciát szeretne építeni.
Az idei augusztus 20-i állami ünnepség során a Parlamentre már ki is került egy eddig nem látott zászló, mely egy nagy keresztet ábrázolt. Az esti tűzijáték során aztán ismét megjelent a kereszt, mint szimbólum.
Egy nappal később a Liberálisok elnökhelyettese Facebook-oldalán azt írta: reszekularizációra van szükség, amiért keresztek jelentek meg a parlamenten. Sermer szerdán már azt mondta: nem a kereszttel van probléma, mindegy milyen vallási jelképet raknak a ki a Parlamentre.
„Ugyanennyire borzasztóan felháborítana bármilyen más vallási feleket szimbólumának megjelenése a Parlamenten. Tehát nem arról van szó, hogy minket az zavarna, hogy a kereszt bárhol megjelenik, vagy nem az zavar, hogy a Parlamenten miért pont a kereszt a vallási szimbólumok közül, hanem az, hogy hogy juthat bárki eszébe egy szekularizált rendszer kellős közepén, ahol elvileg egyház és állam külön működik, hogy juthat bárki eszébe erre az épületre egy vallási szimbólumot aggatni” – fejtette ki.
Soltész Miklós egyházi ügyekért is felelős államtitkár szerint a Liberálisok így akarnak középpontba kerülni.
„Szerintem jó lenne, hogyha elolvasnák a magyar alaptörvényt, és végre elfogadnák a balliberálisok azt az alaptörvényt, ami teljesen egyértelműen hozza le azt, hogy igenis a kereszténység az része a mi történelmünknek, államalkotó szerepe van, és a magyarság megtartásában is nagyon nagy szerepe volt a kereszténységnek. Mi más szimbólumot tehetnénk ki, vagy gondoljon valaki, ez elképzelhetetlen” – mondta Soltész Miklós.
Az alaptörvény-módosítás elfogadása óta több helyen is állítottak már keresztet közterületen.
