Az országgyűlési képviselők negyede fordult utólagos normakontroll-indítvánnyal az Alkotmánybírósághoz, mert állításuk szerint a kormányrendelet, amely az említett gazdasági társaságok összefonódását megállapította, sérti a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényt. Az indítványozók szerint a rendelet továbbá alaptörvény-ellenes amiatt is, hogy a kormánynak az összefonódás tekintetében a közérdek fennállására vonatkozó érvei megalapozatlanok, ezért a nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítés feltételének nem felelnek meg. A nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítés azzal a következménnyel járt, hogy az összefonódást a Gazdasági Versenyhivatalnak nem kellett bejelenteni, ezért a Médiatanács sem vett részt szakhatóságként az eljárásban, így nem vizsgálta, hogy a független véleményforrások összefonódás utáni szintje is biztosítja-e a sokszínű tájékozódás jogának érvényesülését a médiatartalom-szolgáltatás piacán. Az indítványozók álláspontja szerint ez sértette a média sokszínűségét, így az alaptörvényben rögzített, a sajtó sokszínűségére vonatkozó rendelkezést.
Az Alkotmánybíróság döntésében hangsúlyozta, hogy a médiacégek összefonódása, a gazdasági, illetve versenyjogi értelemben vett fúziója – amelynek létrejötte és engedélyezése terén a kormánynak gazdaságpolitikai hatásköréből eredően széles körű jogosítványai vannak – nem jelenti feltétlenül a sajtó sokszínűségének sérelmét. A kormánypolitika meghatározása a kormány feladata és felelőssége, ennek része a gazdaságpolitika meghatározása is.
Az Alkotmánybíróság határozatában lényegében két alkotmányos érték összemérése történt meg – áll a szervezet közleményében. Az egyik oldalon a kormányzati minősítés alapjául szolgáló közérdek, a másikon pedig a sajtó sokszínűségéhez fűződő alkotmányos érdek. Előbbivel kapcsolatban az Alkotmánybíróság megállapította, hogy nem feladata annak tartalmi minősítése, hogy a kormány mit tart nemzetstratégiai szempontból közérdeknek, azt csak szélső határesetekben bírálhatja felül, jelen eset azonban nem tekinthető ilyennek. A vizsgált ügyben lehet észszerű, a médiapiac sajátosságaiból következő indoka annak, hogy egy adott piaci szegmensben koncentráltabb médiatevékenység valósuljon meg. Annak megítélése, hogy egy konkrét beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelten közérdekűnek minősül-e, alapvetően gazdaságpolitikai döntésnek tekinthető, ami elsődlegesen a kormány politikai felelősségi körébe tartozik. A sajtó sokszínűségével mint alkotmányos értékkel kapcsolatos mérlegelés során az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozók nem hivatkoztak olyan körülményre, amelyből okszerűen következne, hogy Magyarországon a sajtó szabadsága és sokszínűsége, illetve a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás és tájékozódás feltételei általában ne lennének biztosítva.
Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy a kormányrendelet támadott szakasza nem alaptörvény-ellenes, így az utólagos normakontroll-indítványt elutasította.
