– Ha a bevándorlás ügyében csak egyszer hibázunk, ha csak egyetlen pillanatra elveszítjük a szív és az ész harmóniáját, akkor itt olyan változások következnek be, amiket utána nem lehet reparálni – jelentette ki Orbán Viktor 2015. június 3-án, akkor, amikor ezrek érkeztek a zöldhatáron keresztül papírok nélkül. A kormány két héttel később, június 17-én döntött az illegális bevándorlás megfékezése, a schengeni határok uniós jogba foglalt védelme érdekében a déli határ lezárásáról. Az ideiglenes biztonsági határzár elkészülte után a jogi határzár intézményét is bevezették: az Országgyűlés döntése értelmében a határzár tiltott átlépése, megrongálása bűncselekménynek minősül, amely szabadságvesztéssel büntetendő.
A migrációs válság mélypontja volt a röszkei zavargások néven elhíresült incidens 2015. szeptember 15-én, amikor több száz migráns torlódott fel a Röszke–Horgos határátkelő szerb oldalán. Másnapra már több ezren lettek, és a zavargások során megpróbáltak áttörni a rendőrsorfal által védett határátkelőn és az azt lezáró kerítésen. Az erőszakos fellépők egyik hangadója Ahmed Hamed volt, aki hangosbeszélővel irányította, hergelte a feldühödött tömeget. A szír férfit végül elfogta a rendőrség, ügyében 2018 szeptemberében született ítélet: ötéves börtönbüntetést kapott, amiért tiltott módon lépte át a határt és terrorcselekményt követett el.
A Fidesz–KDNP-kormány később is számos intézkedéssel szavatolta az uniós külső határ és Magyarország biztonságát. Az előző év kora őszén elrendelt, tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet 2016-ban a kormány az érintett déli megyékről az egész országra kiterjesztette, bővítve a rendőrség és a honvédség jogköreit, hogy hatékonyabban tudják megvédeni az ország határait. Még abban az évben népszavazást kezdeményezett a kabinet, mivel Brüsszelben egy állandó, felső korlát nélküli, a migránsok automatikus szétosztására irányuló mechanizmust akartak elfogadtatni a tagállamokkal.
A kvótanépszavazás ugyan érvénytelen lett, ám a voksolók elsöprő többsége – 98 százaléka – a migránsok betelepítése ellen szavazott. A szigorított jogi határzár 2017 márciusától lépett életbe. Ez a kerítésnél megjelenő migránsok kapcsán kikötötte, hogy a menedékkérelem benyújtása esetén a nekik előírt helyen, a tranzitzónában kell tartózkodniuk, ellenkező esetben szabálysértést követnek el. Az Országgyűlés 2018 júniusában elfogadta a Stop, Soros! törvénycsomagot, amellyel többek között adót vetettek ki a migrációt pártoló és elősegítő szervezetekre. A jogszabály hatására Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa elhagyta Magyarországot.
Mindezzel Magyarország világszerte magára haragította a bevándorláspárti erőket. Ráadásul a határkerítés szembement Európa legbefolyásosabb politikusának, Angela Merkelnek 2015-ös nyilatkozataival: ezekkel gyakorlatilag meghívta a migránsokat Németországba. A kancellár az év októberében az Európai Néppárt frakcióülésén úgy fogalmazott: „A kelet-európaiak – és magamat is annak veszem – a saját bőrükön tapasztalhatták meg, hogy az elkerítés nem működik.” Három évvel később megváltozott a kancellár álláspontja. Egy interjúban kiemelte, hogy a határ védelmével Magyarország Németországot is védi, „bizonyos értelemben nekünk végzi el a munkát”.
Francois Hollande akkori francia elnök szintén kikelt a déli határzár ellen. Kijelentette: „Nem szabad Európán belül falakat vagy kerítéseket emelni, hanem egyszerűen a külső határokat kell biztosítani.” A szocialista párti államfőt 2017-ben váltó Emmanuel Macron hasonlóan vélekedett a kérdésben. Mint mondta, a „tömeges migráció korát éljük, ami ellen semmit sem lehet tenni”, tehát a kerítés sem jelent megoldást.
A határvédelmi kerítés az Európai Bizottság tetszését sem nyerte el, Frans Timmermans első alelnök pedig úgy vélekedett: a migráció kérdését nem lehet kerítésekkel megoldani.
