A román közszolgálati hírügynökség megkeresésére a DNA közölte: a gyanú szerint a közjogi méltóság tízszázalékos részesedést - mintegy 800 ezer dollárt - kapott közvetítőkön keresztül egy osztrák cégtől, amiért közbenjárt, hogy a cégnek a román állammal kötött szerződéseit újabb mellékletekkel egészítsék ki. Az összeget offshore cégekkel kötött fiktív szerződések révén bocsátották a gyanúsított rendelkezésére, aki állítólag egy választási kampány költségeit fedezte belőle.
Az ügyben három büntetőjogi eljárás is kezdődött, az egyiket a DNA ügyészei az osztrák igazságszolgáltatás kérésére vették át - derül ki a vádhatóság válaszából. Hozzátették: az ügyben mások ellen is kivizsgálás indult bűnrészesség gyanújával.
Tariceanu az újabb korrupciógyanút az államhatalmat illegitim módon magukhoz ragadó erők bosszújának tartja, válaszlépésnek arra, hogy következetesen szót emel az igazságszolgáltatás túlkapásai ellen. Úgy vélekedett: egy több éve elvetett gyanú felmelegítése Augustin Lazar legfőbb ügyész "megmentését célozó művelet" része, miután az igazságügyi miniszter Lazar felmentését kezdeményezte az államfőnél.
A román szenátus elnökét korábban hamis tanúzás és bűnpártolás vádjával állította bíróság elé a DNA egy másik ügyben, de májusban első fokon felmentette a bíróság. Romániában a vádhatóság csak akkor indíthat bűnvádi vizsgálatot egy parlamenti mandátummal rendelkező - tisztségben lévő vagy volt - kormánytag ellen, ha ahhoz a parlament érintett kamarája hozzájárul.
Csütörtökön Claudiu Manda szenátusi alelnök megerősítette: a legfőbb ügyész megküldte a DNA-tól kapott ügyiratot a szenátusnak, amelyben a ház hozzájárulását kérik, hogy elindíthassák a bűnvádi eljárást Tariceanu ellen vesztegetés elfogadásának gyanújával. A kiadatási kérelmet először a jogi bizottságnak kell véleményeznie, majd szavazás alá bocsátják a szenátus plénumában.