Az időjárás jelentők a nyári előrejelzésekben gyakran használják szinonimaként a zápor, zivatar szavakat. A két csapadékforma azonban nem ugyanaz. A zápor lokális, rövid ideig tartó heves eső. A jellemzően nagy cseppekben hulló csapadékot sem dörgés, sem villámlás nem kíséri. Ezzel szemben a zivatarra mindkét jelenség jellemző. A zivatart a viharos szélről, sötét –általában fekete, sötétkék vagy zöld- fellegekről is meg lehet ismerni.
Villám akkor keletkezik, amikor a felhő és a talaj között annyira megnő a térerősség, hogy azt a levegő már nem képes elszigetelni. Létrejön tehát egy csatorna, ezen keresztül pedig a kisülés. Habár egy villámcsapás a másodperc tört része alatt lecsap, hatalmas az energiája (akár több száz kilo amper is lehet), ezért emberéletet is veszélyeztethet (összehasonlításképp: 500 milli amper már életveszélyes lehet. Ez az egység milliomod része a kilo ampernek, ami ugye a villám átlagos mértékegysége).
Na, de térjünk a lényegre:
Az elmúlt időszakban több villám is súlyos kárt okozott az országban. Belecsapott utcakőbe, családi házba, Gyenesdiáson, a Balaton partján pedig négy embert sebesített meg súlyosan. Az elkövetkező napokra szintén jósolnak zivatarokat. Dülk Károly igazságügyi szakértővel beszélgettünk arról, hogyan lehetséges az, hogy ezekre a helyekre csapott le villám? Magyarországon melyek a leginkább veszélyeztetett területek, mennyire kell félni a villámcsapástól és természetesen hogyan lehet védekezni ellenük?
A felmérések szerint villámlás legnagyobb számban a Duna-Tisza köze, a Nyírség és a Viharsarok térségében fordul elő, ahol évente öt-hat villámcsapás jut egy négyzetkilométerre. De a szakember tapasztalatai szerint például Monor térségében is az átlagosnál gyakoribb a jelenség.
A szakértő megfogalmazásában évente néhány tucat embert ér Magyarországon villámcsapás, ami kevésnek számít, de nyilvánvalóan nagy figyelmet kap. Az utóbbi időben talán legváratlanabb helyszíne, amibe villám csapott, egy belvárosi macskakő volt.
Dülk Károly szakértő szerint az utcakőbe csak úgy csaphatott a villám, hogy az alatt valamilyen elektromosan jól vezető anyag volt. A közzétett fényképen fekete lerakódások láthatók, ami szerves égésnyom, tehát az utcakőtől nem, hanem csak valamilyen, alatta lévő anyagtól származhatott. Ilyen lehet egy elektromos kábel – földkábel - szigetelése.
Kevésbé meglepő, habár itthon nem olyan gyakori jelenség, ha családi házba csap villám. A lakóépületeknek nehezen meghatározható az elektromos vezetőképességük, hiszen az sok egyéb kivitelezési típustól függ.
Viharos időben megnyugtató azt hallani, hogy villamhárító van azon az épületen, amelyikben épp tartózkodunk. Érdekes módon viszont Magyarországon egyáltalán nem kötelező felszerelni. Az épületbe csapó és kárt okozó villámcsapások száma nem olyan nagy, ami indokolttá tette volna a villámhárító kötelező alkalmazását. Természetesen a villámhárító csökkenti a villámcsapás által okozható kár nagyságát, de, hogy van-e egy-egy házon, az inkább gazdasági megfontolás kérdése.
Hogy konkrétan hova fog érkezni egy villám az a gyakorlatban előre nem megállapítható. A villám leggyakrabban olyan helyekre csap le, ahol az elektromos úthossz a fentiek szerint a legrövidebb, oszlopokba, fákba, kiemelkedő tereptárgyakba vagy azok közelébe.
Az elektromosan vezető tárgyak áthidaló elemként is funkcionálhatnak –magyarán könnyen ezekbe csap a villám-, ezen az elven működnek a villámhárítók. Lerövidítik a felhő és a föld közötti elektromos kisülési útvonalhosszt, ezáltal mintegy magukhoz vonzzák a villámot. Ez megfelelő kialakítás mellett részleges védettséget ad, de pl. az ember számára teljes biztonságot ad a fémesen zárt térben való tartózkodás, mint a repülőgép, vagy részben az autó.
A villámcsapások nagy része egyébként alig észrevehető, vagy csak kisebb kárt okoz, az emberre vonatkozóan is. A nagyon nagy áramú villámok azonban tárgyakat szinte felrobbanthatnak, az éghető tárgyakat felgyújthatják és az emberi testet halálos mértékben is károsíthatják.
A villámcsapás elkerülésére azt a szabályt kell figyelembe venni, hogy az emberi test ne lehessen a legkisebb elektromos ellenállási útvonal része. A legveszélyesebb helyzet, ha az ember egy sík terepen áll, ekkor az ő teste fog villámhárítóként viselkedni. Sík terepen tehát célszerű lefeküdni, vagy lekuporodni, ha lehetséges, egy mélyedésbe húzódni.
Kerülni kell a sík terepből kiálló tereptárgyakat közvetlen közelségét is, mint a fémoszlopot, vagy a magányos fát, vagy az erdőszéli fákat.
Részleges védettséget adhat egy épület vagy hasonló építmény.
És, hogy mit is jelent pontosan, amikor meteorológusok záport, zivatart jósolnak? Íme egy kis segítség, mi rejtőzik a szavaik mögött:
Lesz: 100%
Várható: 70–95%
Valószínű: 50–70%
Előfordulhat, kialakulhat: 20–30%
Lehet: 10–20%
Nem valószínű: 0–10%
Nem várható: 0–5%
Nem lesz: 0%
