Megszüntette a nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a Gyárfás Tamás megzsarolásával gyanúsított Jozef Rohác és szlovák társa, Imrich. K. ellen. A PestiSrácok értesülését megerősítette a Fővárosi Főügyészség, az NNI nem kommentálta a hírt.
A sportvezetőhöz 2017. szeptember 17-én csöngetett be budai villájába a szlovákiai magyar Imrich K., aki egy iratot adott át neki, amivel megpróbálta megzsarolni. Gyárfás nem rohant a rendőrségre, mint később mondta: tartott attól, hogy feljelentést tegyen, nem bízott a rendőrökben sem, és félt a zsarolóitól.
Október 11-én Gyárfás kérésére találkozott – ügyvédje, Bánáti János irodájában – Horváth András dandártábornokkal. Gyárfás a kilencvenes évek megoldatlan leszámolásait vizsgáló miniszteri biztosnak arról beszélt, hogy telefonos bejelentkezés után meglátogatta a villájánál egy szlovák férfi. Miután kiment a kapuhoz, a férfi közölte, hogy ő egy küldönc, és egy levelet hozott.
Fotó: MTI/Kovács Tamás
A levél egy Portik Tamás által készített hangfelvétel leirata volt, amit a sportvezető a rossz fényviszonyok miatt bevitt a villába. Ott beleolvasva jött rá, hogy Portik korábbi beszélgetéseik során szándékosan hozta szóba több alkalommal a Fenyő-gyilkosságot, amit aztán megpróbált rákenni.
A sportvezető a leirat elolvasása után visszament a kapuhoz, és azt mondta a küldöncnek, ha akarja, vigye be a rendőrségre a levelet. Erre a szlovák annyit mondott, hogy újra jelentkezni fognak, és elutasítás esetén „tragédia lesz”.
A tábornok megpróbálta rábeszélni Gyárfás Tamást, hogy a Portik–Rohác-féle társaság miatt vegye nagyon komolyan ezt a fellépést, és ha ez az ember, aki küldöncként jelent meg nála, ehhez a körhöz tartozik, akkor közvetlen veszélyben van ő is és a családja is, ezért tegyen feljelentést.
Gyárfás viszont ennek hatására sem tette meg a feljelentést, azt pedig „elfelejtette” közölni Horváth tábornokkal, hogy a levelet lemásolta, mielőtt visszaadta. A miniszteri biztos az esetről később úgy fogalmazott: Gyárfás valamiért nem úgy viselkedett, mint egy tipikus sértett, a magatartása aggályos volt, és óhatatlanul arra gondolt az ember, hogy valami olyan dolognak kellett lennie abban a levélben, amitől Gyárfás tart, és ezért nem akar együttműködni.
A sportvezető a feljelentést végül csak november 17-én tette meg, amikor a leirat alapjául szolgáló hangfelvételt bedobták a levelesládájába.
Ekkor már hajlandó volt azonosítani a küldöncöt, Imrich K.-t is, akiről kiderült, kapcsolatban van Jozef Rohác testvérével, majd az is, hogy magával a szlovák bérgyilkossal is ismerik egymást. A szlovákiai férfit zsarolással gyanúsították meg, amit a Fenyő-gyilkosságért életfogytiglant kapott Jozef Rohácra is kiterjesztettek.
Tavaly december elején egy német állampolgár nevében ismét megzsarolták Gyárfást, ezúttal az ügyvédjéhez érkezett az „ajánlat”. Az újabb zsarolás nyomán indított vizsgálat során házkutatásokat tartottak, majd az ország nyolc különböző helyszínéről előkerült összesen harminckét papírzsáknyi hanghordozó: flopik, kazetták, pen-drive-ok.
A legalább húsz éven át rögzített hanganyagokat Portik Tamás vehette fel. A több száz órányi felvételből kiemelkedtek a Farkasréti temetőben találtak, amelyek kiváló minőségű és vágatlan felvételek, és egytől egyig a Portik Tamás és Gyárfás Tamás között évek során lezajlott beszélgetéseket őrizték meg.
Ezek eredetileg a lefoglalt kisteherautónyi hangfelvétel részei voltak, ám Gyárfás zsarolói 2017-ben különválogatták a többitől. A nyomozás adatai szerint azért, hogy a felvételekből kivágott mondatokkal gyakorolhassanak nyomást a sportvezetőre.
A nyomozóiroda és az őket segítő Nemzeti Védelmi Szolgálat az eljárás során kiderítette, hogy Portik Tamás évtizedekkel korábbi üzlettársa, az MSZP volt tagozatvezetője, D. András és a vele kapcsolatban álló, az Energol-vezérhez ugyancsak köthető személyek a 2017-ben megkezdett zsarolási kísérlet folytatásaként – e-mailben, német álnéven bejelentkezve többször is megkeresték Gyárfás ügyvédjét, hogy rendelkeznek a Gyárfás–Portik-hangfelvételek vágatlan verziójával, és azért „tárolási díjat” kérnek. A volt politikus állítólag azt mondta a nyomozóknak, hogy százmilliós nagyságrendben gondolkodtak a „tárolási díj kapcsán”.
Az, hogy áprilisban őrizetbe vették Gyárfás Tamást, majd meggyanúsították egykori konkurense, Fenyő János megöletésével – egyebek mellett –, a hangfelvételnek is köszönhető, és a zsarolási ügyekben folytatott nyomozás következménye az is, hogy a Fővárosi Főügyészség a minap vádat emelt a sportvezető ellen az 1998. februári merényletben betöltött szerepe miatt.
A vád lényege szerint Gyárfás felbujtotta Portik Tamást, hogy ölesse meg Fenyőt, az üzleti ellenlábasát. Gyárfás tagadja, hogy bárkinek is megbízást adott volna, mint lapunknak többször is kijelentette: a Fenyővel való üzleti vitájának végére bíróság tett pontot, s rá egy évre halt meg Fenyő.
Portik Roháccsal likvidáltatta a média-nagyvállalkozót, Rohác emiatt és az Aranykéz utcai robbantás miatt kapott jogerősen életfogytiglani fegyházat. Portik ugyanebben a perben Boros Tamás megöletése miatt 13 év fegyházat kapott, így esetében a Fenyő-ügy felbujtójaként perújításban kell majd ítélkezni.
