Nagy méretű, drága CityLight-plakátokon szólítja fel Karácsony Gergely a VIII. kerület lakóit arra, hogy ha segítségre szoruló hajléktalan embert látnak, hívják fel a Menhely Alapítvány számát. A plakátokat a VIII. kerületi közélettel foglalkozó Gettónapló szúrta ki, és hívta fel a figyelmet arra, hogy – nem vitatva, hogy a plakátokon nagyon hasznos információk vannak – a főpolgármesternek nem az lenne a dolga, hogy több tízmilliós plakátkampányt indítson az adófizetők pénzén, aztán reménykedjen a csodában, hanem intézkedésekkel és tettekkel kéne orvosolnia a katasztrofális fővárosi hajléktalanhelyzetet. Karácsony Gergely a januári kemény fagyok beálltáig nem tett semmit az utcán élők hajléktalanszállók felé terelgetéséért. A hirtelen jött mínuszok idején pedig csupán plakátokat rakott ki. Sokan érzik most úgy, hogy Karácsony a hajléktalangondot ezzel a budapestiek – és leginkább a józsefvárosiak – nyakába akarja varrni. Pedig az évek óta egyre dagadó probléma megoldása a főpolgármester feladata lenne.
Egyre élhetetlenebbek a közterek a hajléktalanok miatt
A Tarlós-féle városvezetés a közterületen élés megtiltásával és a hajléktalanszállók fejlesztésével sikereket ért el e területen. Karácsony Gergely azonban a megválasztása után gyakorlatilag megszüntette az életvitelszerű közterületen élés szankcionálását, azóta pedig úgy tűnik, képtelen úrrá lenni a köztereket fokozatosan maga alá gyűrő hajléktalanproblémán. A főváros pihenőhelyeit több helyen kisajátították a drogosok és a harsány csövescsapatok, agresszív viselkedésükkel gyakran zaklatva a helyi lakosokat. A helyzet Józsefvárosban különösen aggasztó. A napjaikat az utcákon tengető, kilátástalan nyomorúságban élő hajléktalanok idén a tél beköszöntével is a köztereken fagyoskodnak, pedig lenne elég férőhely számukra a nappali melegedőkben és éjszakai menedékhelyeken.
Senkinek nem kellene Budapesten az éjszakát az utcán töltenie
A hajléktalanszállókon van elég férőhely. A Menhely Alapítvány adatai szerint 19 éjjeli menedékhely és 38 nappali melegedő van a fővárosban. Körülbelül 5000 férőhely van az éjszakai menedékhelyeken (csak a Menhely Alapítvány kezelésében körülbelül 2000). Ezek azonban többnyire csak 67%-os kihasználtsággal működnek, kivéve a leghidegebb téli estéket, amikor valamivel többen keresik fel őket. A Máltai Szeretetszolgálat szállóin körülbelül 70%-os a kihasználtság, ami még a leghidegebb estéken sem megy fel 90% fölé. Krízishelyzetben ha kell, további ágyakat is el tudnak helyezni. A kormány évente 9 milliárd forintot biztosít a hajléktalanellátás megsegítésére, sőt 2019-ben 12 milliárd forintot költöttek a támogatásra. A járvány ideje alatt pedig 134,5 millió forint pluszforrást biztosítottak a járványügyi védekezés megszervezésére.
Az éjjeli menedékhelyek felkészültek
Az ingyenes éjjeli menedékhelyek este 6 és reggel 8 óra között működnek, nőknek és férfiaknak külön, de egyes szállókon lehetőség van párok fogadására is. A szállást igénybe vevőknek lehetőségük van tisztálkodni, mosni, ételt melegíteni és pihenni is. Az érkezőket szociális munkások fogadják.
Több tízmillióba került az adófizetőknek Karácsony plakátkampánya
A Gettónapló információi szerint Karácsony Gergely 474 db plakátot készíttetett el az adófizetők pénzén. Egy darab 118,5×175 cm-es CityLight-plakát nyomtatása a neten fellelhető árlisták szerint nettó 3-4 ezer forintba kerül, ami a fenti mennyiségnél körülbelül 1,5 millió forint. A hirdetési felületeket jelen esetben egy francia óriáscég, a JCDecaux biztosította. A cég oldalán megtaláltuk a képünkön is látható, 118,5×175 cm méretű, üveglap mögött elhelyezett, belülről világított CityLight-plakátok hirdetési árait. Egy közepesen forgalmas helyen elhelyezett plakáthirdetés kétheti díja nettó 175 ezer forint, tehát egy hónapra 350 ezer. Ez 474 plakátnál közel 166 millió forint. Még ha feltételezzük is, hogy a főváros egy exkluzív keretszerződés részeként, kedvezményesen juthatott hozzá a hirdetési helyekhez, az bizonyos, hogy Budapestnek több tízmillió forintjába került Karácsony Gergely tűzoltási kísérlete. Mindezt az adófizetők pénzén, a főváros „kivéreztetett” költségvetéséből.
Halálra fagyott egy hajléktalan Pesterzsébeten
Egy utcán élő férfi élettelen testét találta meg egy fiatal fiú Pesterzsébeten, a Kossuth utca sétálóutca részén, szerda reggel 5 óra körül. A férfi valószínűleg halálra fagyott. A szerencsétlenül járt embernek előző este a Keresztény Advent Közösség Szociális Szolgálata Alapítvány (KERAK) szociális munkásai megpróbáltak segíteni és bekísérni egy szállóra, de ő nem hagyta. „A tegnap este folyamán a kollégáim kint voltak Lászlónál, aki elutasította a túlélőpontra való beszállítását” – idézte fel a drámai éjszaka eseményeit a KERAK munkatársa. „Mivel erőszakkal nem vihető oda, sajnálatos módon ott kellett hagyniuk. Ott, ahol reggelre elhunyt”. A helyi szociális munkások már jól ismerték a férfit, aki mindössze pár napja jött ki a kórházból, és az egészségi állapota nagyon rossz volt.
A budapestiek szerint utcai plakátok helyett cselekedni kéne
Megkérdeztük a fővárosiakat, hogy ők is plakátkampánnyal küzdenének-e a hajléktalanhelyzet ellen. Az utca emberének is több ötlete van a helyzet orvoslására, mint a fővárosnak…
József: „Én adnék nekik mondjuk egy kártyát, amivel jogosultak lennének bemenni a hajléktalanszállókra. Önként ne maradjanak kint megfagyni, ha van lehetőségük ilyen helyekre bemenni éjszakára!”
Beni: „Sokan azért nem mennek be a szállóra, mert ott ellopják a cuccaikat. Sok ismerősömtől hallottam, hogy annyira nem gázak ezek a szállók, de inni nem lehet bent. Ha valaki azért nem akar bemenni, mert mindenáron kint akar inni, azt nem lehet megmenteni.”
Mária: „Biztos sok embert visszatart a szállóktól, hogy nem elég biztonságosak vagy humánusak. Úgy kéne megcsinálni a hajléktalanszállókat, hogy legyen ott felügyelet, és esetleg egy kis szekrényke. Némelyik ilyen hely nagyon sivár, talán ezen kéne javítani.”
