Vigyázzállásban tisztelegtek a honvédség katonái a hősi halottak emlékművénél a rákoskeresztúri Új köztemetőben.
– A rákoskeresztúri Új köztemető egykoron sok tízezer katona végső nyughelye volt, ám többségük sírjait bűnös politikai akarat felszámolta – fogalmazott a Magyar Honvédség vezérkari főnök helyettese. – A kegyeleti bizottság által 2001-ben emelt emlékkő azonban mindannyiunkat emlékeztet arra a tiszteletre, amelyet ők és minden sorstársuk megérdemel – tette hozzá Orosz Zoltán.
Boross: Ki kell mondani az igazságot
A múlt összes következtetését úgy kell levonni, hogy előre lássunk – mondta a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke a rákoskeresztúri Új köztemetőben a magyar katonahősök emlékművénél. Boross Péter hangsúlyozta: Európában a magyar sors néha furcsán alakul, úgy tűnik, hogy a bűnöket felszorozzák, az erényekről pedig szót sem ejtenek. Szerinte azonban a halottak emlékének tartozik az ország azzal, hogy kimondja az igazságot, hogy voltak bűnök az elmúlt századokban, évtizedekben, de azokból levonta a tanulságot.
Hende: Újra és újra emlékeznünk kell hőseinkre
A Hősök terén is a háborúban elesett katonákért szólt a harang. A honvédelmi miniszter arról beszélt, hogy az ország azokra emlékezik, akik kibúvók és elvándorlás helyett életüket adták a hazájukért.
– Nekünk, akik régóta az áldott béke korát éljük, sorsunkkal szabadon rendelkezhetünk, s háborúról legfeljebb a híradásokból értesülünk, újra és újra emlékeznünk kell katonáinkra és civil hőseinkre. Emlékeznünk kell, hogy tudjuk, milyen hatalmas áron maradt meg a hazánk. Emlékeznünk kell szüleink, nagyszüleink, dédszüleink nemzedékére, mert tudnunk kell, mivel tartozunk nekik – mondta Hende Csaba.
A magyar hősök napját már 1917-ben törvénybe foglalták, de a kommunista diktatúra idején a pártállam tiltotta a megemlékezéseket. 2001-ben nyilvánította a parlament a hősi halottak emléknapjává május utolsó vasárnapját.
