Mintegy 200 millió eurós hitelkeretről tárgyal az Európai Beruházási Bankkal (EIB) a főváros, és az uniós pénzintézet legfelső vezető testülete, az igazgatótanács várhatóan még az idén jóváhagya
– közölte a Világgazdasággal a Főpolgármesteri Hivatal. Ha ez bekövetkezik, az nem jelenti a forrás megnyitását, mivel előzetesen a kormánynak és a közgyűlésnek is jóvá kell hagynia.
A lapunknak adott tájékoztatás szerint az átszámítva mintegy 70 milliárd forintos kölcsönt a bank az október 30-i indikatív ajánlata szerint a következő kondíciókkal kínálja:
25 éves futamidő, háromhavi Bubor plusz 0,55 százalékos kamatfelár, ötéves türelmi idő az első lehívástól. Rendelkezésre tartási díj nincs, ami előrelépés az eddigi EIB-szerződésekhez képest, ezért az idén 60 millió forintot számítanak fel.
Az is kiderült, hogy a szóban forgó új hitelkeret terhére tervezett fejlesztéseknek 2025 a határidejük. Ezeket az EIB 90 százalékban finanszírozná.
A 2025-ös végső dátum optimista vállalás a budapesti vezetés részéről, tekintve, hogy a még 2015-ben kötött, összesen 300 millió euró értékű EIB-hitelkeretek kétharmada máig felhasználatlan.
Az euróárfolyam változása miatt most 109 milliárd forintra tehető teljes összegből 38,7 milliárd forintot hívtak le még 2019 májusában, vagyis a fennmaradó rész 70,3 milliárd forint. Ráadásul ezek az EIB-kölcsönök az idén december 29-ig élnek, utána már nem állnak Budapest rendelkezésére. A főváros a Világgazdaságnak azt állította, hogy
a hitelszerződésekben foglaltaknak megfelelően az egész EIB-keretet lehívják az év végéig.
Ennek elköltése lépcsőzetesen menne végbe, az aktuális budapesti költségvetésben tervezett felhasználás mintegy 41 milliárd, a fennmaradó 29 milliárd forint a következő évekre marad: 2021-ben 16,2, 2022-ben 8,4, majd 2023-ban 4,4 milliárd forintot költenének el.
Budapest szerint a 200 millió euróra azért van szükség, mert a 2015-ös EIB-hitelkereteket nagyrészt már folyamatban lévő fejlesztési feladatokhoz rendelték.
Létezik egy melléklet, amely felsorolja ezeket a beruházásokat, ám információink szerint ezek többsége csúszik, az előkészítettségük pedig minimális. Jó példa erre a Blaha Lujza tér rekonstrukciója, ott a tervezés egy éve húzódik. A főváros saját bevallása szerint január óta mostanra sikerült felvázolni azokat az elveket, amelyek szerint korszerűsítenék a közterületet. További másfél évig is eltarthat, amíg az építkezés megkezdődik.
A Lánchíd felújításának már zajlania kellene, de egyelőre még eredménye sincs a közbeszerzési eljárásnak.
Nem világos, hogy az eddigi kölcsönöket pontosan mire fordítja Budapest, és egyelőre az újnál is hasonló a helyzet. „A főváros elsősorban közösségi közlekedési járműbeszerzéseket és kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztési beruházásokat, városmegújítási és -regenerációs, valamint zöldterület-fejlesztési projekteket tervez megvalósítani” – reagált az erre vonatkozó kérdésre a Főpolgármesteri Hivatal. A konkrétumokra a jövő évi költségvetés előterjesztéséig biztosan várni kell, az EIB-finanszírozású fejlesztések frissített listája addigra készül el.
