Ma tizenhárom éve, hogy kiszivárgott az őszödi beszéd, pontosabban annak legfontosabb mondatai, aminek következtében Magyarország a rendszerváltás utáni legsúlyosabb politikai válságát élte át, nem utolsósorban pedig romba döntötte a baloldalt, azon belül is az MSZP-t. Maga a beszéd 2006. május 26-án hangzott el Balatonőszödön, ahol Lendvai Ildikó vezetésével a szocialisták képviselőcsoportja tartott zárt ülést, nem sokkal azután, hogy az MSZP–SZDSZ-koalíció újrázni tudott az országgyűlési választáson. Záróbeszédében Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök az azt megelőző másfél év kormányzásáról, az ország helyzetéről értekezett. Heves és sokszor trágár szavaiból kiderült, hogy a régi-új kormánykoalíció hazugságokkal, a valós adatok és a tervezett megszorítások eltitkolásával, lényegében csalással nyerte meg a választást, miközben az országot a csőd szélére sodorta.
A beszéd szeptember 17-i nyilvánosságra kerülésének napján Budapesten a Kossuth téren és több vidéki városban is tüntetések kezdődtek, amelyeken Gyurcsány Ferenc lemondását követelték. Mivel ennek az akkori kormányfő nem tett eleget, országszerte megkezdődött az utcai tüntetések, erőszakos demonstrációk és rendőrattakok időszaka, ami egészen november elejéig tartott. Leghíresebbé-hírhedtebbé a Magyar Televízió 2006. szeptember 18-i ostroma vált, amire azért került sor, mert a televízió vezetése az akkorra már több tízezres tiltakozó tömeget 900 fősnek nevezte, és nem volt hajlandó beolvasni a tüntetők petícióját. Ők ezután elkezdték kővel dobálni az MTV épületét, több autót felgyújtottak, végül összecsaptak a rendőrökkel is, és elfoglalták a székházat.
Később a megerősített rendőri alakulatok kiürítették a Szabadság teret, a következő napokban-hetekben pedig egyre brutálisabb módon fojtották el a rendre megújuló utcai tüntetéseket. A legvéresebb események október 23-án történtek a belvárosban, a Deák tér és az Astoria környékén, amikor a Fidesz ünnepi megemlékezésére érkezett több tízezres tömegre lovasrohamot vezényeltek, majd könnygázgránátokkal, sőt gumilövedékekkel támadtak a békés demonstrálókra, súlyos, esetenként maradandó sérüléseket okozva sokaknak.
Fotó: MTI/Beliczay László
– Miután Gyurcsány Ferencék 2006-ban megnyerték az országgyűlési választást, már nyáron egy konvergenciaprogramnak nevezett neoliberális megszorító csomagot vezettek be. Az ország ekkor szembesült azzal, hogy a kormány teljesen mást csinál, mint amit ígért – értékelte lapunknak a történteket Kiszelly Zoltán. A politológus emlékeztetett: a választás előtt az MSZP–SZDSZ-kabinet 25-ről 20 százalékra vitte le az áfát, elhalasztotta az energiaár-emelést, elhallgatta a költségvetés valódi hiányát, ám nyáron nyomban visszaállították az eredeti áfát és brutálisan emelték az energiaárakat. – Ezután szivárgott ki Gyurcsány májusban elmondott beszéde, ami mindent megmagyarázott. Világossá vált, hogy miről szólt az immár elhíresült „trükkök százai” szófordulat – mondta Kiszelly.
Hangsúlyozta: a tömegek joggal háborodtak fel, aminek sajnos voltak erőszakos epizódjai is, ám az őszi önkormányzati választás lehetőséget kínált arra, hogy az emberek demokratikus eszközökkel mondhassanak véleményt a történtekről. Ez a protesztszavazás pedig végül az MSZP katasztrofális szereplését eredményezte. – Gyurcsány a saját hangján követett el politikai harakirit, utána pedig nemhogy lemondott volna, inkább az utolsó utáni pillanatig ragaszkodott a hatalomhoz. Előre hozott választást még így sem írt ki, inkább Bajnai Gordonnak adta át a kormányrudat.
Kiszelly szerint az, hogy a bukott miniszterelnök és pártja az ellenzék legerősebb szereplőjeként vág neki a közelgő önkormányzati választásnak, az ellenzék és B kategóriás vezetőinek állapotát tükrözi. – Bajnai Gordon, Botka László vagy akár Lengyel László is hiába próbálta meg kidobni az ajtón, ő visszajött az ablakon. Gyurcsány még mindig tehetségesebb, rutinosabb, egyúttal gátlástalanabb, mint a mostani garnitúra. Tóth Bertalantól Kunhalmi Ágnesig hiába tanultak tőle, nem tudják túlszárnyalni a mesterüket – fogalmazott Kiszelly Zoltán.
