Az uniós jogharmonizáció mellett változtattak a natúrpark definícióján, egyértelműsítették, hogy a miniszteri hozzájárulás a névhasználathoz nem eredményez új természetvédelmi területet.
A jövőben a vadászkamara által kiállított vadászjegy és vadászengedély kiállítása nem minősül igazgatási szolgáltatási díjnak, így a bevételt a kamara az államtól átvett feladatainak ellátására fordíthatja.
Az élelmiszerlánc-törvényben rögzítették: hamisított termék esetén nem csupán az előállítóval vagy az első magyarországi forgalomba hozóval szemben lehet fellépni, hanem a többi forgalmazóval szemben is, ha hibát ők okozták vagy felismerhették volna.
Nő az élelmiszerrendészek jogosítványa, akik a jövőben igazoltathatnak, átvizsgálhatják a ruházatot, a csomagot, feltartóztathatnak járműveket és akár elő is állíthatnak, ellenszegülés esetén bilincset is használhatnak.
Az erdőgazdálkodási törvény eddig a szállítással kapcsolatban nem tartalmazott részletes előírásokat, de az illegális fakitermelések felderítése érdekében a jövőben dokumentálni kell a járművek és a szállítás adatait.
A hungarikumtörvény módosításával az egyes ágazatokért felelős minisztereknek ágazati értéktárat kell létrehozniuk, amely nemzeti értékek adatainak gyűjteménye. Emellett a hungarikumokkal kapcsolatos adókedvezmények bevezetéséhez meghatározták a "hungarikumtermék" fogalmát.
A hegyközségi szervezetek a jövőben borrégiókkal is kiegészülnek, amelyek az országos és a borvidéki szint közé ékelődnek. A borrégiós tanácsok a többi között a régiót alkotó borvidékek közép- és hosszútávú stratégiáját dolgozzák ki.
Az erdőtörvény is változott, lehetőséget biztosítva az évtizedekkel ezelőtt megkötött és hamarosan lejáró megbízási szerződések meghosszabbítására másfél évvel, 2020. május 7-ig.
Az illegálisan kitermelt és elkobzott fa a jövőben közérdekű célra is felhasználható lesz.
Változik az elektronikus ügyintézés határideje az erdészeti szakigazgatási információs rendszer esetében 2019. január 1-jéről 2022. január 1-jére, a sertéstartás elektronikus bejelentése esetén 2019. január 1-jéről 2020. január 1-re.
A törvény - az ökológiai termelésre vonatkozó egyes rendelkezések kivételével - 2018. december 31-én lép hatályba. Emelkedik a számvevők illetménye
A parlament 132 igen, 1 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett elfogadta az Állami Számvevőszékről (ÁSZ) szóló törvény, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló jogszabály módosítását a kormány javaslatára.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a törvényt azzal indokolta, hogy az ÁSZ személyi állományának jogviszonyára vonatkozó számos kérdést nem a számvevőszéki, hanem a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szabályoz, ez pedig számos problémát vetett fel, így szükség van a jogrendszer koherenciájának megteremtésére.
Változtattak a számvevők alapilletményét meghatározó szorzón is: a legalsó kategóriába tartozó számvevő gyakornok esetében az illetmény az illetményalap 1,5-szerese helyett 1,9-szerese lesz, a legmagasabb kategóriában a számvevő főigazgató, főtitkár esetében az illetményalap 4,6-szerese helyett 6,5-szerese. A vezetői illetménypótlék is emelkedik az alapilletmény 20 százalékáról 35 százalékára.
A törvény szerint a számvevőszéki illetményalap megegyezik a tárgyévet megelőző év nemzetgazdasági havi átlagos bruttó keresetével. 2017-ben 297 ezer forint volt ez az összeg. A törvény 2019. január 1-jén lép hatályba.
