A családokat középpontba helyező nemzetállami gondolkodás Közép-Európában és a V4-ek körében is sikeres, ugyanis előbbi régióban a megkérdezettek 70, utóbbi térségben pedig átlagosan a válaszadók 74 százaléka mondta azt, hogy családbarátnak tartja az országát. Beszédes az is, hogy a tizenegy közép-európai országban átlagosan csupán 28 százalék mondta azt, hogy nem tekinti családbarátnak az országát, míg a visegrádiak körében még ennél is öt százalékponttal kevesebben, 23 százaléknyian.
A V4-országok mindegyikében növekedett valamilyen formában a családok számára juttatott támogatások összege, így nem meglepő ez az eredmény. Lengyelországban 2016 óta a második és a további 18 éven aluli gyermek után havi 500 zlotys, mintegy 36 ezer forintos támogatás jár, ez is közrejátszhat abban, hogy a lengyelek 77 százaléka szerint családbarát országban élnek és csupán 18 százalékuk szerint nem. Magyarországon a családvédelmi akcióterv keretében 2020-ban 2228 milliárd forint áll majd rendelkezésre a családok támogatására. Valószínűleg
ennek is köszönhetően Magyarországon 73 százalék szerint családbarát a környezet, 24 százalék szerint nem. Érdekes, hogy legnagyobb arányban a határzár-ellenesek (50 százalék), a migrációpártiak (47 százalék) és a kvótapártiak (49 százalék) mondták azt, hogy Magyarország nem családbarát. A családi pótlékot közel másfélszeresére növelő Csehországban a megkérdezettek 74 százaléka, a rengeteg családbarát intézkedést (adókedvezmény növelése, ingyen ebéd az óvodásoknak és iskolásoknak, szülési szabadság és támogatás kiterjesztése mindkét szülőre) bevezető Szlovákiában pedig 72 százaléka mondta azt, hogy családbarát országként tekint hazájára.
A visegrádi és a közép-európai országok előtt is van azonban még tér a fejlődésre, ugyanis Ausztriában ugyanerre a kérdésre 86 százaléknyian feleltek úgy, hogy országukat családbarátnak gondolják és mindössze minden tizedik (12 százalék) osztrák mondta azt, hogy ez nincs így.
Módszertan
A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása 2019. május 27. és június 7. között készült a közép- európai régióban. Az Ausztriában, Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban, Ausztriában, Szlovéniában, Horvátországban, Romániában, Bulgáriában és Szerbiában végzett kutatás egyenként 500-500, összesen 5500 fő megkérdezésével zajlott le. A minta reprezentatív az adott ország társadalma szerint a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint.
