Az interjúban Kövér László kifejtette: az EP-választások eddigi alacsony részvételi aránya cáfolja, hogy létre lehet hozni egy európai identitást a nemzeti identitások helyett. Szerinte az emberek nem értik és nem érdeklődnek a tőlük távoli dolgok iránt. A politikus a 2019-es voksoláson viszont változás számít. Szerinte ez lesz az első EP-választás, amely nem a nemzetállami kormányok aktuális megítélését fogja tükrözni, hanem EU jövőjéről szól majd a migráció tükrében.
Kövér László jelentős hangsúlyeltolódást vár a szuverenitáspárti oldal felé és reméli, hogy visszaszorul "az aberráltnak nevezhető baloldal".
Úgy látja, hogy ha újra a "normalitás talajára helyezkedik majd" az unió döntéshozóinak többsége, el lehet kezdeni beszélgetni a problémákról: az északi-déli, illetve a nyugati-keleti megosztottságról, valamint a nemzetközi kihívásokról: az önérdekű amerikai politikáról, a feltörekvő Kínáról vagy Afrikáról, amelynek problémája a legközvetlenebbül Európát érinti.
"Ehhez realista, nyíltan beszélő, polgáraikat tiszteletben tartó politikusok kellenek" - mondta.
Az Országgyűlés elnöke a Sargentini-jelentést az EP-kampány részének, nyomásgyakorlásnak tartja, hogy "megpróbáljanak saját belpolitikai életünkben nehéz helyzetbe hozni". Az ilyen kísérletek az elmúlt időszakban azonban a visszájára sültek el - tette hozzá.
"Csak saját polgárainknak tartozunk elszámolással" - jelentette ki.
A szejm elnöke úgy látja, az ilyen "politikai kötözködésekkel" akarják a nyugati államok a saját problémáikról elterelni a figyelmet. Emellett ezzel gyengíteni akarják a lengyel és a magyar gazdaságot, amelyek sokkal jobban fejlődnek, mint a nyugat-európai országok. Hamar el fognak jutni olyan szintre, ahol már "kénytelenek lesznek komolyan számolni velünk" - vélekedett.
Marek Kuchcinski szerint a következő évek legfontosabb európai kérdése a migráció lesz, összefüggésben a biztonsággal, a munkaerőpiaccal, a társadalompolitikával. Kiemelte, hogy a menekülteket támogatni kell, de a lakóhelyükön. A betelepítési kvótákról azt mondta, hogy előkészítetlenek voltak és komoly belső feszültséget szültek.
A lengyel politikus szerint a migráció ügye bizonyítja, hogy a visegrádi országok akkor érnek el eredményeket, ha együttműködnek.
A szejm elnöke szerinte az Európában tapasztalható növekvő elégedetlenség komoly jel és figyelmeztetés az unió minden kormányának. A jövő májusi EP-választások eredményei sok államban meglepetéssel zárulnak majd – vélekedett.
Marek Kuchcinski kérdésre válaszolva azt mondta: a lengyelek többsége szerint jó döntés volt csatlakozni az EU-hoz. „Visszafogadtak bennünket az Európai Unióba, mert évtizedeken keresztül el voltunk választva tőlük” – emelte ki.
Úgy vélekedett, ma úgy kell erősíteni az uniót, hogy az egy valóban igazságos, szuverén, biztonságos szervezet legyen, olyan országok csoportja, amely megadja a biztonságot minden tagállam állampolgára számára.
Szerinte változtatni kell az eddigi irányon, mert az EU kezdi elveszíteni azt a vonzerejét, amelyre támaszkodva épült.
Kövér László szerint a magyar közvélemény is alapvetően sikertörténetnek tartja a csatlakozást. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem ugyanahhoz az EU-hoz csatlakoztak, mint amilyennek most látszik.
Azzal kapcsolatban, hogy a két parlamenti elnök együtt avatta fel szerdán Budapesten Józef Pilsudski lengyel hadvezér és államférfi mellszobrát, a szejm elnöke kifejtette: Lengyelország és Magyarország évszázadok óta együttműködik, támogatja egymást.
Hangsúlyozta, hogy ha 1920-ban a magyarok nem segítik munícióval a lengyeleket a bolsevik csapatok ellen, nem tudtak volna védekezni. "Ez a világ egyik legnagyobb csatája, amely védte egész Európát a bolsevizmustól, teljesen más kimenettel végződött volna. Leginkább a magyar segítségnek köszönhetően megvédte Lengyelország Európát, együtt védtük meg Európát" - jelentette ki. Arra is emlékeztetett, hogy az 1848-49-es magyar szabadságharc idején 1500 lengyel harcolt a magyarok oldalán. Megemlítette, hogy a második világháború idején Id. Antall József és Henryk Slawik több ezer embert mentett meg.
Kövér László hangsúlyozta: a közép-európai együttélés egymásrautaltságot is jelent, ez a két nép között barátsággá fejlődött, nemcsak a politikában, hanem a néplélekben is. A két nép között nem volt ellentét az elmúlt ezer évben – emelte ki.
Az Országgyűlés elnöke hozzátette: a második világháború után megint egy oldalra került a két ország, a "történelem rosszabbik oldalára". Most reméljünk, hogy a jó oldalon vagyunk együtt - jelentette ki. Kövér László reményét fejezte ki, hogy a közép-európai országok nemcsak a bajban segítik egymást, hanem megtalálják az együttműködés pozitív tartalmát, amikor együtt kell építeni a jövőt.
