A francia politikus elismeri, hogy a vészhelyzet esetén az álhírek terjedésének a különleges jogrendből adódó eszközökkel is gátat kell szabni, azonban a büntetőjogi szankciók kilátásba helyezése szerinte túlzás. Véleménye szerint ez megnehezítené a "független sajtó" munkáját.
"Az új szabályozás nem igazából a dezinformációk terjesztőit büntette volna, hanem a független újságírás munkáját nehezítette volna meg" - fogalmazott Désir.
Kovács Zoltán úgy reagált erre, hogy az EBESZ képviselője csak kritizál, azonban érvei már nincsenek, amivel alá tudná támasztani az állításait. A magyar politikus úgy fogalmazott, hogy a szervezet valamilyen rejtélyes okból csak akkor óvja a sajtószabadságot, amikor egy országban a jobboldal van hatalmon, egy baloldali vezetésű államnál sokkal elnézőbbek. Úgy fogalmazott, hogy a különleges jogrend, amelyet a kormány pénteken az Országgyűlés elé tárt, majd hétfőn az ellenzék megpuccsolt, csak azt a célt szolgálta volna, hogy további intézkedésekkel támogassák a kormány munkáját, amellyel a magyar lakosságot védték volna meg, és lassították volna a koronavírus elterjedését.
"Az új szabályozás nem igazából a dezinformációk terjesztőit büntette volna, hanem a független újságírás munkáját nehezítette volna meg”
– fogalmazott Désir.
Kovács Zoltán úgy reagált erre, hogy az EBESZ képviselője csak kritizál, azonban érvei már nincsenek, amivel alá tudná támasztani az állításait. A magyar politikus úgy fogalmazott, hogy a szervezet valamilyen rejtélyes okból csak akkor óvja a sajtószabadságot, amikor egy országban a jobboldal van hatalmon, egy baloldali vezetésű államnál sokkal elnézőbbek. Úgy fogalmazott, hogy a különleges jogrend, amelyet a kormány pénteken az Országgyűlés elé tárt, majd hétfőn az ellenzék megpuccsolt, csak azt a célt szolgálta volna, hogy további intézkedésekkel támogassák a kormány munkáját, amellyel a magyar lakosságot védték volna meg, és lassították volna a koronavírus elterjedését.
"Azt írják, hogy jelenleg a médiának létfontosságú szerepe van, hogy csak fontos és pontos információ jusson el az emberekhez. Pont ezt a célt szolgálták volna a különleges jogrendben foglaltak, büntették volna azokat, akik valótlan információt terjesztenek”
– írja az államtitkár.
A tervezetben konkrétan le volt írva, hogy az számít valótlan hírnek, ami alááshatja vagy megnehezítheti a koronavírus elleni védelmi intézkedések hatékonyságát. Igen, emiatt aggódik a francia politikus.
Kovács Zoltán emlékeztet rá, hogy a francia Szocialista Párt korábbi vezetője sokkal elnézőbb volt tavaly, mikor alig fogalmazott meg kritikát Albánia szocialista miniszterelnöke, Edi Ramával szemben, aki pénzbírságot szabott volna ki az álhírek terjesztőire. Emiatt Désirt amúgy többen is kritizálták. Az Európa Tanács és az Európai Bizottság mély aggodalmának adott tavaly hangot az üggyel kapcsolatban, akkor úgy fogalmaztak, hogy az albánok törvénye összeegyeztethetetlen a nemzetközi és az emberi jogi normákkal. Désir akkor Tiranába utazott és finomította az EBESZ álláspontját, csak ötleteket adtak az albán vezetésnek, hogyan is kellene módosítani a törvényüket, amit végül pár nappal később az albán parlament el is fogadott. Kovács Zoltán elmondta, ő nem az albán joggal akar foglalkozni, hiszen a magyar törvényjavaslat különleges, és a járványügyi vészhelyzet alatt élne, és csak a rendkívül veszélyesen hamis hírek terjesztőivel szemben lépnének fel olyan szigorral.
"Nehéz ezeket az aggodalmakat komolyan venni, járványügyi vészhelyzet van, itt emberi életek forognak kockán"
– írta az államtitkár.
