Az elnök ismertette, hogy a rendelet szerint a 200 négyzetméternél nagyobb üzletekben a származási hely beazonosítását zászlókkal kell segíteni. Az ennél kisebb üzletekben a hús szármázását csak betűvel kell jelölni, a rendelkezés a betűk méretéről is szól.
A születés, a tartás helye és a vágás helye dönti el azt, hogy milyen zászlót kell kitűzni. Abban az esetben, ha ez a három megegyezik, akkor származási helyként ezt az országot kell megjelölni. Ha azonban más országban vágták le, mint ahol tartották, akkor az állattartás és a vágás helyét két külön zászlóval kell jelölni - tette hozzá.
Éder Tamás elmondta, hogy a rendelet egy uniós jogszabályon alapul, amelynek magyarországi bevezetését szakmai szervezetek, az érdekelt gazdasági szereplők kezdeményezték tavaly év elején, a rendelet 2019-ben jelent meg.
Kitért arra is, a kezdeményezés célja, hogy a fogyasztók minél pontosabb tájékoztatást kapjanak a sertéshúsokról Az előrecsomagolt termék vásárlása esetén a fogyasztó ezen információknak már régóta a birtokába jut, ugyanakkor a tőkehús pultnál felmerülhet benne, hogy biztosan friss, hazai előállítású sertéshúst készül-e megvásárolni. Emellett egyre jobban erősödik a fogyasztói tudatosság, többen odafigyelnek az adott termék ökológiai lábnyomára, amely a belföldi termelés esetén kisebb, hiszen az import esetén a szállítás okozta környezetterheléssel is számolni kell.
A rendelet jelenleg csak sertéshúsra vonatkozik, ám pozitív tapasztalatok esetén a jogszabályalkotó elgondolkodhat majd a kiszélesítésén - jegyezte meg.
MTI
