A május 29-i budapesti hajókatasztrófa nyomozása során meghallgatott magyar hajóstanúk közül többen is arról beszéltek, hogy a szállodahajók időnként fittyet hánynak a hajózási szabályzat (hsz) előírásainak vagy éppen az íratlan szabályoknak. Például a nagy hajók rendre úgy kötnek el – indulnak útra – a kikötőpontonoktól, hogy semmiféle jelzést nem adnak, pedig a hajókürttel jelezniük kellene az indulást.
A Magyar Nemzet azonban rábukkant egy kiskapura a szabályzat mellékletében a 7.12 cikkben: az 1652–1642 folyamkilométer közötti Duna-szakaszon elinduláskor csak szükséghelyzetben adható hangjelzés. Azaz a Duna Aréna és a Déli vasúti összekötő híd közötti Duna-szakaszon alapból tilos induláskor kürtjelzést adni. A hsz-ben azonban nem ez volt az egyetlen, a józan közlekedésbiztonságnak ellentmondó kitétel. Korábban ugyanezen a szakaszon a szállodahajók gond nélkül menetből keresztbe fordultak a Dunán, némelyikük ráadásul úgy, hogy hangjelzést sem adott, két éve azonban megtiltották ezt a rendkívül balesetveszélyes manővert a belső fővárosi szakaszon.
A katasztrófa jegyzőkönyveiben más panasz is olvasható a szállodahajókra vonatkozóan. Az egyik vallomás szerint: „Ritkán (de) előfordul, hogy a nagyobb hajók nem adják meg a kisebbnek az elsőbbséget, legyen az akár híd előtt […] az ukrán/orosz/román hajóvezetők kevésbé körültekintően vezetnek, túl gyorsan mennek, rosszul választják meg a sebességüket […] tavaly az egyik hajónk – nyáron vagy ősszel – koccant egy nagyobb hajóval. Az is szállodahajó volt […] Nem történt nagyobb baleset, sérülés sem keletkezett…A nagy hajó neve […] Modigliani […] a mi hajónk volt a Prestige […] A baleset oka az volt, hogy (a Modigliani) rosszul fordított, és a farával nekiütközött a mi hajónknak.”
Egy másik tanú arról beszélt, hogy a Duna budapesti szakaszán jobbratartási kötelezettség van érvényben, de szerinte igazából nincs szabályozva, hogy ki hol megy, hogyan közlekedik. „A kishajókon nagyon oda kell figyelni, hogy a szállodahajók ne vágjanak be elé, mert ilyen is gyakran előfordul” – állítja.
Egy újabb tanú szerint amikor az „ember a vízben” jelzésre menteni indult a völgymenetben lévő hajójával és hegymenetbe fordult, egy másik magyar hajóról riasztották, hogy figyeljen, mert „jön mögötte egy Viking”; gyorsan ki is tért a „hirtelen” érkező szállodahajó útjából. Ekkor hagyta el a Parlamentet a Viking Idun, amelynek a kapitánya/hajóvezetője oroszul rádiózott a Hableányt már letaposó Sigyn kapitányával, hogy „Jura, mi történt?”, „Összeütköztem egy másik hajóval”, mondta erre Jurij Csaplinszkij, az Idun pedig megállás nélkül áthajózott a katasztrófa helyszínén. A kihallgatási jegyzőkönyvekből kiderül: az Idun sétahajózott, megkerülte a Margitszigetet, majd mivel már hajózási stop volt a szerencsétlenség miatt, kikötött a nemzetközi hajókikötőnél, és csak reggel indult tovább Romániába.
A magyar hajós tanúk szerint egyenesen csoda, hogy eddig nem történt katasztrófa, a szállodahajók ugyanis időnként úgy közlekednek, mintha más nem is hajózna a Dunán.
Ugyanakkor Michal T., a Sigyn román másodkapitánya, aki a katasztrófa után leváltotta a kormányállásban a több vallomás szerint is sokkot kapott Csaplinszkijt, azt mondta kihallgatóinak: „Azt javaslom, hogy éjszaka tiltsák be a nagy hajóknak a városnézést. Ilyenkor nagyon sok apró és nagy hajó is van. Amikor mi is csináltunk ilyeneket 2017–18-ban, minden egyes kör veszélyes volt a kis és nagy hajóknak egyaránt. Nekem volt egy olyan esetem, hogy folyásiránnyal szemben mentünk, és egy kicsi hajó közvetlenül előttünk kb. 20 méterrel megfordult […]és máskor is volt ilyen veszélyes helyzet.”
A tanúskodó magyar hajósok többsége úgy tudja, hogy a híd alatt előzési tilalom van, mivel ott beszűkül a hajózó út, ám ez tételesen nem szerepel a hsz-ben, a magyar hajósok azonban betartják. A tanúk a Sigyn és a Hableány útját, az összeütközést, majd a végkifejletet egybehangzóan mondták el, szerintük a Sigyn megszegte az előzés szabályait.
A térségben tartózkodó magyar hajók fedélzeti rendszerei – a radar, az AIS (automatikus hajóazonosító és nyomon követő) – pontosan mutatták a Sigyn és a Hableány útját. A Sigyn radarképén és AIS-rendszerén is jól látható volt a sétahajó mozgása. A Sigyn és a Hableány eltérő útvonalon és sebességgel mozgott, csak idő kérdése volt, hogy a szállodahajó utolérje és nekiütközzön a sétahajónak. A Sigyn radarja működőképes volt, az AIS-rendszere folyamatos jelzést adott. Az utóbbi „közeljelzést adott többször, amikor a Hableány 50 méter távolságon belül van […] Az AIS »alarm history« 21 óra 04 perc 03 másodperckor riasztójelzést rögzített. Ez az ütközés előtt kb. 1 perc 35 másodperccel történt. A radarképen végig jól követhető a Hableány […] által visszavert radarjelzés.” A Sigyn azonban nem reagált, a hajó 11,1 kilométeres sebességgel nekirontott az előtte jobbra jóval lassabban haladó Hableány bal hátuljának és a hullámsírba küldte azt.
Az ukrán kapitányt, Jurij Csaplinszkijt gondatlanságból elkövetett vízi közlekedés veszélyeztetése vétségének elkövetése miatt gyanúsították meg. Előtte még tanúként hallgatták ki és ügyvédje szerint tagadta, hogy bármilyen szabályt megszegett volna. Gyanúsítottként már nem tett vallomást. Szakértők fogják kimondani, hogy pontosan mi történt, a bíróságnak pedig a bűnösség megállapítása lesz a feladata, ha lesz vádlott.
Magyar Nemzet
