Elvileg lehetséges, hogy a közgyűlés feloszlatására az általános választásokat megelőző egy év előtt már nem lesz lehetőség, így a működésképtelen közgyűlés a választásokig fennállhat, azonban alaptörvényellenes működése esetén az alaptörvény 35. cikke szerint az Országgyűlés a kormány – az Alkotmánybíróság véleményének kikérését követően előterjesztett – indítványára feloszlatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet. Erre bármikor sor kerülhet – mondta el a Magyar Nemzetnek ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász.
Ugyanakkor a közgyűlés feloszlására az általános választások előtt egy évvel már nincs lehetőség. A következő általános választások várható időpontja 2026 áprilisában lesz, tehát 2025 áprilisa után már nem lehet kimondani a testület feloszlását.
Abban az esetben, ha feloszlana a Fővárosi Közgyűlés, a júniusi választáson minimális előnnyel újra megválasztott főpolgármester megbízatása is automatikusan megszűnne, ezt pedig nyilvánvalóan igyekszik elkerülni a baloldal – tette hozzá a szakértő. Szerinte elképzelhető, hogy végül képes lesz a főpolgármester olyan többséget maga köré gyűjteni, hogy a Fővárosi Közgyűlésben elfogadtassa a főpolgármesteri kabinet összetételét, például az MSZP–DK–Párbeszéd-szövetség hét képviselője mellé a Tisza Párt tíz képviselőjével, ami már éppen, de bizonytalan többség a harminchárom fős Fővárosi Közgyűlésben. Fennáll a veszélye, hogy a baloldal hazardírozni fog a főváros működőképességével, csak azért, hogy valahogy mégis kihúzza jövő áprilisig, ami után több mint egy évig nem lehet kimondani a Fővárosi Közgyűlés feloszlását.
A teljes cikk a Magyar Nemzet honlapján olvasható.
Fotó: Magyar Nemzet / Molnár István Péter
