„Csak úgy mint az elmúlt években 2010-óta, most is több, egymással párhuzamosan felállított idősíkot, és több, egymással párhuzamosan felállított politikai célkitűzést fogalmazott meg a miniszterelnök – mind a következő pár hónap, mind a következő évek, különösen a 2022-ig tartó kormányzati időszak perspektívájára vonatkozóan, ebből kifolyólag én egy meglehetősen koherens, intellektuális értelemben a többi ellenzéki szereplő felszólalásával szembeállíthatóan, azoknál jóval magasabb minőségű beszédet hallottam” – értékelt Tóth Erik, a Nézőpont Intézettől a miniszterelnöki beszédet követően. Hangsúlyozta, meglehetősen aktív, az európai parlamenti teret formálni kívánó miniszterelnöki pozíciót vázolt fel Orbán Viktor, köszönhetően annak, hogy a szövetségkeresés politikáját megemlítette, és annak is, hogy azok a politikai erők, akik a nemzetállami beállítottsággal szembe helyezkednek, még nem tudtak megerősödni.
Elemzőkkel készült interjúnk teljes-verzióban:
„Nem volt szó magyar ellenzékről, sem konkrét ellenfelekről hazai, sem európai szinten: inkább ideákkal szemben határozta meg a politikáját. Egységet próbál maga körül kreálni az EP-választások előtt” – mutatott rá Rajnai Gergely, a Méltányosság Politikaelemző Intézet elemzője. Emlékeztetett, a korábbi politikusok ilyen típusú beszédeikben kitértek a Fidesz egészen konkrét ellenfeleire, Orbán Viktor pedig nemzetegyesítő szerepben „tündökölt” kedden.
A beszéd
A jövő májusi európai parlamenti választások eldöntik, merre forduljon Európa szekere, és az európai népeknek jövőt kell választaniuk - hívta fel a figyelmet a magyar miniszterelnök az 1956-os forradalom 62 évfordulóján tartott ünnepi beszédében. Orbán Viktor szerint választani kell majd, hogy az egészségesen versengő nemzetállamok, vagy a globális kormányzás és ellenőrzés kerekedik felül az unióban. Bővebben>>>
