2020. szeptember 27.,
vasárnap, Adalbert napja

Kockázatos a közös lista

2020. július 9., csütörtök 09:35

Az ellenzéki pártok külön indulása esetén a Fidesz KDNP 51 százalékot szerezne egy most vasárnap tartandó választáson, azonban, ha a Jobbiktól a DK-ig tartó közös lista lenne, akkor akár 56 százalékot is elérhetnének a kormánypártok – derül ki a Nézőpont Intézet országosan reprezentatív közvélemény-kutatásából.
 

 

Hibahatáron belüli elmozdulások történtek júniusról júliusra a pártpreferenciák tekintetében. A Fidesz-KDNP népszerűsége a koronavírus első hullámának levonulásával visszaállt a 2020 év elején tapasztalt szintre, jelenleg 51 százalékon állnak a kormánypártok az aktív szavazók körében. Tisztulnak emellett az erőviszonyok az ellenzéki oldalon, a Momentum Mozgalom az ellenzéki oldal vezető erejévé vált, 16 százalékot érnének el egy most vasárnap tartandó választáson, a DK 11, a Jobbik pedig 9 százalékon áll. A múlt heti kutatás alapján csak ez a három párt érné el önállóan indulva „most vasárnap” a bejutási küszöböt. Továbbra is 5 százalék alatt van ugyanis az MSZP-Párbeszéd szövetség, s szintén 4 százalékon áll a Kétfarkú Kutyapárt is. Az LMP minimálisan erősödve 3, a Mi Hazánk pedig 1 százalékot szerezne.

Mindez azt jelenti, hogy az önkormányzati választáson közös jelölteket állító ellenzéki pártok (Momentum, DK, Jobbik, MSZP-P, LMP) összességében 43 százalékon állnak. Egy olyan elképzelt szituációban azonban, amikor csak a Fidesz-KDNP és az ellenzéki „közös lista” közül lehetne választani, a mostani kormánypártra az aktív szavazók 56 százaléka voksolna, míg az ellenzékre bevallottan 30, beazonosíthatóan további 11 százaléka. A fennmaradó három százalékos tábor ebben az esetben otthon maradna.

A Gyurcsány Ferenctől Jakab Péteren át Fekete-Győr Andrásig tartó „koalíció” lemorzsolódása relatív előnyt jelentene a Fidesznek, amely ellen legfeljebb eddig inaktív szavazók mobilizálásával védekezhetne az ellenzéki tábor. A nyári hőségben fellángoló viták a „közös listáról” azonban más okból is veszélyesek az ellenzéknek, a lemorzsolódók megszólítására ugyanis új pólus is alakulhat, ahogy az 2002-ben a Centrum Párttal, vagy 2006-ban az MDF-fel történt, s ezzel a közös lista közösségének teljessége is megkérdőjeleződne.

Végül a „közös lista” ellen szól az is, hogy az arra felkerülő pártok kockáztatják saját identitásukat, pártjuk jövőjét is. Mivel közös indulás esetén nem alakíthatnak saját frakciót a parlamentben, ezért feleslegessé is válhatnak 2022 után.

Módszertan

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása 2020. június 30. és július 2. között 1000 fő telefonos megkérdezésével készült. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba 3,16 százalék.

Nézőpont Intézet