2021. március 4.,
csütörtök, Kázmér napja

Kis Zoltán: A vírusok természetéből fakad, hogy mutálódnak

Magyar Nemzet

2021. január 18., hétfő 07:36

Magyarországon is megjelent az a mutáció, amely jóval fertőzőképesebb az eredeti koronavírusnál, ugyanakkor nem okoz súlyosabb megbetegedést. A vírusvariánst azonosító kutatócsoport vezetője, Kis Zoltán virológus a Magyar Nemzetnek adott interjúban a járványügyi szabályok betartására, illetve a védőoltás fontosságára hívta fel a figyelmet. A Nemzeti Biztonsági Laboratórium vezetője beszélt a náluk zajló kutatásokról, valamint arról, hogy készül a magyarok által magyaroknak fejlesztett vakcina.

Az országos tiszti főorvos január 13-án jelentette be, hogy három magyar beteg mintájában azonosították azt az Angliából származó vírusvariánst, amelyet már ötvennél is több országban mutattak ki, és amely rendkívül gyorsan terjed, fertőzőképessége pedig ötven–hetven százalékkal nagyobb, mint az eredeti koronavírusé. A vírusmutációt Kis Zoltán virológus, a Nemzeti Biztonsági Laboratórium vezetője, Gyenesei Attila, a Pécsi Tudományegyetemen működő bioinformatikai kutatócsoport vezetője és az Állatorvos-tudományi Egyetem bioinformatikai központját vezető Solymosi Norbert közös kutatásának eredményeként azonosították.

Angliai mutáns

– A vírusok, különösen a koronavírusok esetében normális, hogy mutálódnak, ez az ő természetük – közölte lapunkkal Kis Zoltán. Elmondta:

tavasz végén, nyár elején megjelent egy vírusvariáns, amely a D614G jelzést kapta, és az eredeti, a kínai Vuhanból indult törzs egyik aminosavjában hozott létre változást. Így jobban tud kapcsolódni az emberi sejten lévő receptorhoz, ezért sokkal fertőzőképesebb, és könnyedén el is tudott terjedni a világban.

Magyarországon is ez okozta a második hullámot, és mára gyakorlatilag csak ez a variáns van jelen mindenütt, az eredeti vírustörzs pedig eltűnt. Ezekre, az úgynevezett RNS-vírusokra jellemző, hogy ha a szerkezetükben bekövetkezik valamilyen hiba, akkor az ott is marad, mivel nincs javítómechanizmusuk. A variánsok közül pedig azok maradnak életben, amelyeknél ezek a kialakult hibák valamilyen előnyt jelentenek. Ennél a törzsnél az jelenti az előnyt számára, hogy szorosabban és erősebben kapcsolódik a sejtreceptorhoz.

Ősz végén aztán előkerült a D614G-nek egy újabb, az angliai variánsa, amely megint egy kis előnyre tett szert. Most ez kezdett el terjedni, és megvan a veszélye, hogy előbb-utóbb ez lesz a domináns.

Azt, hogy emiatt ismét berobban-e a járvány Magyarországon, egyelőre nem tudhatjuk, de mindenképpen figyelni kell rá. Az angliai vírusvariáns megjelenése miatt egyelőre nem szükséges szigorítani a jelenleg hatályos korlátozásokon, azonban továbbra is nagyon fontos a járványügyi szabályok, a gyakori kézmosás, a maszkviselés és a szociális távolság betartása – hangsúlyozta a szakember.

Fontos védőoltások

A virológus a lapnak adott interjújában hozzátette: a legnagyobb szerepük azonban a védőoltásoknak van, és szerencsére egyre több adat támasztja alá, hogy a jelenlegi vakcinák védelmet adnak ezzel a mutánssal szemben is. Kiemelte:

azért is nagyon fontos, hogy minél többen beoltassák magukat, mert aki így tesz, az ezzel, illetve más, például a dél-afrikai variánssal szemben is védett lesz. – Mivel százszázalékos hatékonyságú vakcina nem létezik, így kevesen, de lesznek olyanok, akik mégis megfertőződnek, ők azonban nem betegszenek meg majd súlyosan, és nem kerülnek kórházba, illetve intenzív osztályra

– tudatta Kis Zoltán.

Emlékeztetett, hogy az emberiség a korábbi, rengeteg halálos áldozatot követelő járványokat is a személyes higiéné javulásával, és főként a védőoltásokkal győzte le. Azt, hogy a koronavírus elleni védőoltások egy, két vagy öt évig nyújtanak védettséget, most még nem tudjuk megmondani, viszont az új típusú koronavírus kevésbé változékony, mint például az influenza, ezért várhatóan nem kell majd évente újraoltani

– mondta a tudós. Hozzáfűzte:

jelenleg hat hónapra teszik a vakcinák hatásosságát, a gyártó cégek pedig nyomon követik a beoltottakat, és folyamatosan monitorozzák azt a több tízezer önkéntest is, akik a klinikai vizsgálatok harmadik szakaszában vettek részt.

A szakember arra is kitért, hogy bizakodásra adnak okot a vakcinákkal kapcsolatos állatkísérletek is.

A teljes cikk ITT olvasható.

Magyar Nemzet