Bár a magyar kormány 2011-ben teljesítette a vállalt 3 százalék alatti költségvetési hiányt, az indoklás szerint ezt csak egyszeri intézkedésekkel sikerült elérni, ami csak rövid távon biztosítja az egyensúlyt.
Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes alelnöke a pénzügyminiszterek brüsszeli találkozóját követő sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a magyar gazdaságpolitika nem fenntartható.
Véleménye szerint hazánknak olyan gazdaságpolitikát kellene folytatnia, amely elegendő ahhoz, hogy egyáltalán megindulhassanak az IMF-tárgyalások. Hozzátette: az eurózóna tagállamai hasonló esetben büntetést kapnának az új szabályok értelmében. Azoknak az országoknak az esetében, amelyek az eurózónán kívül esnek – így Magyarország is –, nincs meg ez a lehetőség. Arra azonban megvan, hogy felfüggesszék a jövőben a kohéziós alap forrásait, amik az úgynevezett felzárkóztatási pénzeket folyósítják.
Magyarországtól 2012-ben várják az intézkedéseket, ellenkező esetben felfüggesztik az előbb említett alap pénzeinek folyósítását. A gyakorlatban ez a 2015–2016-os költségvetésre lenne hatással.
A kormány meghozza a szükséges döntéseket
Minden szükséges döntést meghoz a kormány annak érdekében, hogy az államháztartás hiányát jövőre is az Európai Unióban előírt, a bruttó hazai termékhez (GDP) képest 3 százalékban meghatározott határ alatt tartsa – jelentette ki kedden Brüsszelben Matolcsy György.
A nemzetgazdasági miniszter azt követően nyilatkozott újságíróknak, hogy az EU-tagországok pénzügyminiszteri tanácsa jóváhagyta az Európai Bizottság javaslatát a Magyarország ellen túlzott deficit miatt folyó eljárás folytatására.
Matolcsy György hangsúlyozta: jelenleg is nagyon közel van a magyar kormány és a bizottság várakozása, hiszen Olli Rehn pénzügyi biztos most is megerősítette, hogy a végrehajtó testület 3,25 százalékos hiányt prognosztizál 2013 végére, a kormány pedig úgy számol, hogy a deficit a 3 százalékos küszöb alatt marad. Hozzátette: szorosan együtt kíván működni a brüsszeli bizottsággal, hogy tovább javuljanak a mutatók, és a kormány minden szükséges döntést meghoz annak érdekében, hogy a hiány ne érje el a küszöböt.
Káros hatásokkal járhat
Mint ismert, Orbán Viktor miniszterelnököt fogadta kedden délelőtt Brüsszelben Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke. A magyar kormányfő és a szocialista politikus egyetértett abban, hogy jelen helyzetben bármilyen további külső politikai nyomásgyakorlás Magyarországra káros hatásokkal járhat, beleértve az uniós alapszerződés 7. cikkelyének alkalmazását is.
A múlt héten EP-elnökké választott Schulz (aki azt megelőzőleg a szocialista EP-frakció vezetője volt) a sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor az európai uniós tagországok vezetői közül az első, akit új pozíciójában fogad. Leszögezte, hogy teljességgel tiszteletben tartja a magyar nép és kormány függetlenségét. Hozzátette: a nézeteket is ütköztető beszélgetésben ezzel együtt – magánvéleményként – jelezte aggodalmait is, köztük azt, hogy vannak olyan elemei az új alkotmánynak, amelyeket az ő szemében „nehéz összeegyeztetni” az alapvető európai szabályokkal.
| A továbbiakban José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével és Herman Van Rompuyjel, az Európai Tanács elnökével találkozik a nap folyamán Orbán Viktor. Barroso elmondta: nem helyettesíti a Magyarország ellen indított jogi eljárást a keddi találkozó. |
