A tradicionális társadalmakban a szociális funkciókat alapvetően a család, a kisebb közösségek töltik be. A modern államban azonban ez radikálisan megváltozott. A kisebb közösségek felbomlása, az urbanizáció, a belső társadalmi mozgások jóformán szükségszerűvé is tették a jóléti állam kiépülését. Segélyosztás, munkahely teremtés, egészségügyi ellátás, nyugdíjellátás: ma már mindennaposnak vett állami feladatok, melyeknek a kiépülése azonban korántsem volt zökkenőmentes a magyar történelem folyamán.
Magyarországon a betegbiztosítás keretei a dualizmusba nyúlnak vissza, de a széles körű szociális ellátás kiépítése a Horthy korszakhoz fűződik. A nyugati jóléti modell fejlődését azonban a kommunizmus egy csapásra megakasztja, és a látszólagos egyenlőség nevében megszünteti a megelőző kor vívmányait. Addig teszi mindezt, míg a rendszerváltást megelőző időszakra be kell lássa: a szociális ellátórendszerek csakis az általa felszámolt módszerekkel működtethetőek. A jóléti állam ugyanis a társadalmi szolidaritás intézményesült formája - vallja Tomka Béla, és ahol az működik, ott az állam is jól funkcionál, ahol nem, ott akadozik.
Balázs Zoltán megjegyzi: az erkölcsi problémákon túl közgazdasági gondok is nehezítették a szocialista jóléti állam működését. Míg a modern államokban csupán 20, maximum 35% az újraelosztás aránya, ez a szocializmusban jóval magasabb volt. Nem beszélve arról, hogy az "egyenlő fizetések" elve alapján a legtöbb esetben a "fusizás" révén önkizsákmányoló módon igyekeztek az emberek plusz jövedelemre szert tenni, természetesen feketítve a gazdaság egészét. Ez pedig - visszahatva - a szolidaritást ásta alá, egy öngerjesztő folyamatot indítva be.
Fura módon a Kádár-rendszer legitimitását épp annak jóléti intézkedései, a foglalkoztatottság, az alapellátások zökkenőmentessége, lakáshoz jutás adták, ugyanakkor a gazdaság ezeknek fedezetét képtelen volt kitermelni magából, így egyúttal önmaga alatt vágta a fát. A második világháború utáni sikertörténetek közül a Vasfüggöny túloldalán a Walter Eucken neve fémjelezte "szociális piacgazdaság" modellje érvényesült, melynek gazdasági életképessége és sikerei nagyban járultak hozzá a kommunizmus gazdasági, és végül politikai bukásához a hidegháború végére.
Tekintse meg a teljes adást:
