Április 3-ig találkoznak a választási adminisztráció, a média, a civil társadalom, továbbá a pártok képviselőivel. Beszélnek többek között az RTL Klub, az M1, a TV2, a 444.hu és az Átlátszó munkatársaival, hogy hiteles képet kapjanak a magyarországi helyzetről. Később természetesen a voksolást is nyomon követik.
Megfigyelői missziójuknak ez már a második szakasza. Az elsőben górcső alá vették a magyar választási folyamatok jogi kereteit, értékelték a média helyzetét, valamint megvizsgálták az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) időközi választási jelentését.
Sérülnek az alapelvek
A nemzetközi választási megfigyelők is arra a megállapításra jutottak, hogy az EBESZ anyaga számos ponton sérti az effajta missziókra vonatkozó alapelveket, sokszor elfogult, ráadásul pontatlan. Öt ilyen alapelvet sorolnak fel, ezek:
Pártatlanság és be nem avatkozás.
Pontos és leellenőrizhető következtetések megfogalmazása.
A nemzeti jog és kultúra tiszteletben tartása.
Semlegesség és szakmaiság a médiamegjelenések során.
Javaslatok és átlátható forrásokon alapuló következtetések megfogalmazása.
Az első pont kapcsán figyelmeztettek, hogy a személyes, elfogult vagy ítélkező véleményeket nem lehet olyan módon nyilvánosságra hozni, hogy az befolyásolja a választások eredményeit. Sőt, a megfigyelőknek különösen ügyelniük kellene arra, hogy a választások napja előtt véleményt formáljanak, ha ezzel hatással lehetnek a közvéleményre. Figyelmeztettek, hogy a dokumentumot
az egyik oldal azonnal politikai fegyverként használta fel, és vetélytársaik jogos nemzetközi bírálatának bizonyítékaként tálalták.
Már az első mondat elfogult
Ehhez képest az EBESZ-jelentés összegzésének már az első mondata sem felel meg ennek az alapelvnek. Szakmaiatlan módon azt írják ugyanis, hogy „úgynevezett gyermekvédelmi törvény”, ahelyett, hogy hivatalos nevén hivatkoznának a jogszabályra. Az „úgynevezett” egyértelműen arra utal, hogy bár a törvényt így nevezik, de valójában másról szól. Hasonló megfogalmazással élnek más, például a női reprezentációt illető bírálatoknál is, az Európai Unió és Magyarország közötti, jogállamiságról szóló vita kapcsán pedig egyértelműen a jelentést író megfigyelő – vagy egész csapata – személyes véleménye jelenik meg.
Visszatérő problémaként említik még, hogy az EBESZ-jelentés
bizonyítékok nélkül kormánykritikus véleményeket idéz anélkül, hogy teret adna az ellenvéleményeknek vagy legalább tisztázná a helyzetet.
Példaként említik, hogy megállapítják, az előző EBESZ-jelentések ajánlásait Magyarország nagyrészt figyelmen kívül hagyta, de azt már nem részletezik, hogy miért, mennyit stb.
Tapasztalataik szerint ha a megkérdezettek pozitívan nyilatkoznak a kormányról, akkor gyakorta idéztek mellette egy kritikus véleményt. Például azt írják: „Bár a legtöbb megkérdezett bízik a választások pontosságában, néhányan kételkedtek.”
Csak negatív hangok
De egyébként is alig van rá példa, hogy a kormányról pozitív állításokat is idéznének.
Legalább nyolc alkalommal idéznek olyan negatív véleményt megformáló, névtelenül nyilatkozó megkérdezettet, akinek állításait nem támasztják alá, míg kormánypártit lényegében egyszer sem.
Ráadásul az interjúik átláthatatlanok, semmiféle konkrétumot nem adnak azzal kapcsolatban, hogy pontosan kiket kérdeztek és nekik milyen a pártállásuk.
A nemzetközi megfigyelőcsapat felhívta a figyelmet arra is, hogy az EBESZ-jelentés információit a médiában széles körben úgy tálalták, hogy egyetlen, a jelenleg vezető párt felé lejt a pálya.
A standardok alapján azonban a nemzetközi megfigyelők nem avatkozhatnak a választási folyamatokba, nem lehetnek elfogultak egyetlen hatósággal, párttal vagy jelölttel sem.
Összegzésükben megállapítják, hogy a fent említett okok miatt az EBESZ dokumentuma megsérti a semlegesség elvét, ezért tekinthető úgy, mint nemzetközi beavatkozási kísérlet a magyar választásokba.
Magyar Nemzet
