Terjedelmes cikkben foglalkozik a baloldali 24.hu azzal, hogy miért szavaznak eltérően a városi, és a vidéki szavazópolgárok Magyarországon, illetve a környező országokban (Szlovákia, Lengyelország).
A cikkből megtudhatjuk, hogy Lengyelországban „a nagyvárosi lakosok életmódja és világnézete más, mint a vidékieké. Az urbanizáltabb, az államtól kevésbé függő társadalmi csoportok kevésbé vallásosak, liberálisabbak, és mások az igényeik, más miatt mennek el szavazni.”
Szlovákiával kapcsolatban is kiemelik, hogy az országon belül „Pozsonyban és Pozsony környékén, illetve Kassán győzött a nyugatias-liberális-környezetvédelmi irányultságú Progresszív Szlovákia (PS)”, de szomorúan megjegyzik, hogy ez csak a második helyre volt elég, mivel „az ország nagy részében a populista-nacionalista baloldal, azaz Robert Fico Smer-SD nevű pártja nyert, és minél szegényebb a lakosság, annál inkább Ficóék vagy valamelyik szövetségesük, ért el jobb eredményt.”
Hazánkkal kapcsolatban szintén megállapítják, hogy Budapest számít hasonló „ellenzéki, illetve balliberális szigetnek.”
A portál által megszólaltatott politológus szerint a főváros-vidék ellentét abból adódik, hogy „a kistelepüléseken élők általában nagyobb arányban vallásosak, tradicionális értékrendűek, nagyobb arányban végeznek mezőgazdasággal összefüggő tevékenységet, és kisebb arányban vállalnak multinacionális cégeknél munkát”. Azt is elmondta, hogy „a kistelepüléseken élők ráadásul jóval többször hallják a lelkész, pap véleményét.”
Katona Csaba történész-levéltáros a portálnak kifejtette, hogy nagyobb lélekszámú településeken élők „elfogadóbbak, toleránsabbak egymás iránt, nyitottabbak a különböző kulturális, társadalmi, gazdasági vagy politikai hatásokra”.
A progresszív gondolkodás egyfajta kényszer is a nagyvárosban
– tette hozzá. „Ezért nem akarja »beszántani« a másikat a nagyvárosok lakóinak többsége” – fogalmazott a történész-levéltáros.
A 21 Kutatóközpont igazgatója Róna Dániel úgy véli, hogy a vidékiek azért szavaznak a Fideszre, mert például „az önkormányzati dolgozók, általános iskolai tanárok is függenek a helyi potentátoktól és az államtól”. Ezeknek a függőségi viszonyoknak, habár szerinte „Budapestről nézve alacsony színvonalú megélhetést biztosít”, nincs alternatívája.
Szerinte „ha feudális földesurak nem is, de
helyi kiskirályok léteznek a vidéki Magyarországon”.
Róna szerint a főváros-vidék ellentétre a Fidesz játszik rá, mivel szerinte a legkönnyebben az alacsony iskolai végzettségű, kistelepülésen élőket lehet rávenni, hogy a kormánypártokra szavazzanak.
Úgy látja, „a Fidesz már nem is próbálja meggyőzni az értelmiséget, a nagyvárosi diplomás embereket”. Szerinte ezért csökkent a kormány támogatottsága a II. és a XII. kerületeben is. A cikkben azt is kifejtik, hogy „a nagyvárosiak „közgondolkodását” így persze sokkal kevésbé lehet korlátozni, nem lehet kontrollálni az őket elérő híreket sem”, mivel a nagyváros számos különböző kulturális intézménynek adnak például helyet, „míg egy kisebb településen legfeljebb egy kultúrház van.”
Katona kifejtette szerinte „a egy kistelepülésen sokkal könnyebb ellenőrizni a helyi és országos híreket.” Azt is hozzátette, hogy Magyarországon „az állammal kapcsolatos paternalista gondolkodás máig sokkal erősebb”.
Forrás: Mandiner
