A Nemzeti Múzeum pincéibe eddig csak a munkatársak és a biztonsági őrök tehették be a lábukat. Budapest ostroma alatt az alagsorba menekítették a kiállított tárgyakat. „A történészek, muzeológusok, régészek egy része itt húzta meg magát, és itt őrizték, vigyázták a múzeum kincseit, a múlt emlékeit” – nyilatkozta Unger Erika, a Magyar Nemzeti Múzeum közművelődési munkatársa. Ezúttal egyetlen helyiség sem maradt rejtve.
A kiegyezés után a Nemzeti Múzeumban ülésezett átmenetileg a törvényhozás, először a képviselőház, később a főrendiház. „A Nemzeti Múzeum 19. századi épületének történetével az 1840-es évektől kezdve ismerkedhetnek meg a látogatóink. Azokkal az időkkel, amikor például a múzeum díszterme szolgált a főrendi ház üléstermeként” – mondta a közművelődési munkatárs.
Külföldi kontra magyar mozdonyvezetők
A Vasúttörténeti Parkban krampácsolhattak, azaz sínt rögzíthettek a látogatók. „Külföldi mozdonyvezetők is jöttek, akik összemérték tudásukat a magyar mozdonyvezetőkkel. Ezen a napon utazni is lehet az itt található járműcsodák némelyikén, és ez tényleg soha vissza nem térő alkalom. Emellett még krampácsverseny is van, amelyek a régi idők hangulatát adják vissza” – közölte Szendrey András, a MÁV Nosztalgia Kft. ügyvezető igazgatója.
A kulturális örökség hétvégéjét 1999 óta rendezik meg, idén az Emberi Erőforrások Minisztériuma is csatlakozott a rendezvényhez. A tárca vezetője cáfolta, hogy a kormány felszámolja a műemlékek védelméért felelős hivatalt. „Nem szűnik meg, hanem kettéválik. Bizonyos jogosítványai önálló egységként a Belügyminisztériumhoz kerülnek, más jogosítványai pedig belekerülnek abba az állami örökségvédelmi intézetbe, ami eddig is létezett” – szögezte le Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Az építésügyi és a régészeti feladatokat a kormányhivatalok veszik át, a szűken vett műemlékvédelem pedig a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal jogutódjaként létrejövő Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központnál marad.
