„Illúzió a rejtőzködő szavazóktól várni a kormányváltást”
2017. december 20., szerda 18:06, frissítve: szerda 19:32
Egyre jelentősebb a közvélemény-kutatásoktól való elfordulás, mind több és több szavazó rejti el a szándékait, emiatt a felmérésekhez képest meglepetést okozhatnak a választási eredmények – hangzott el egy keddi, a Fidesz és a Jobbik szavazóbázisáról szóló konferencián. Az ellenzéki politikusok szintén többször hivatkoztak már arra, hogy nem bíznak a – jelenleg masszív Fidesz-fölényt jelző – közvélemény-kutatásokban, ehelyett bíznak abban, hogy a bizonytalan szavazók és a rejtőzködő választók megfordítják a választást.
A Hír TV-nek nyilatkozó közvélemény-kutatók azt megerősítették, hogy valóban nehezebb reprezentatív felméréseket készíteni, mint 2010 előtt, ugyanakkor nem olyan drámai a változás, mint ahogy a Political Capital és a Heinrich Böll Alapítvány rendezvényén elhangzott. Az biztos, hogy a magasabb részvétel több mandátumba kerülhet a Fidesznek, ugyanakkor kár az ellenzéki pártoknak abban bízniuk, hogy titokban több százezer ember készül rájuk szavazni.
Hogyan készül egy közvélemény-kutatás?
A pártpreferenciákról szóló felméréseket mindig egy úgynevezett reprezentatív minta alapján készítik. A kutatóintézetek általában ezer embert kérdeznek olyan módon, hogy az leképezze a szavazókorú társadalom összetételét. Például mivel a férfiak és nők aránya az egész országban ötven-ötven százalék, a felméréseken körülbelül ötszáz nőt és ötszáz férfit kérdeznek meg. Ugyanígy be kell tartani az országos arányt más demográfiai mutatók – életkori csoportok, lakóhely típusa (főváros, megyeszékhely, város, község), régió, végzettség – alapján is.
Természetesen nem elég ezer embert megkeresni, hiszen a telefonon vagy személyesen felkeresett emberek nagy része általában nem kíván válaszolni. Ezért előfordul, hogy egy ezerfős mintához több ezer embert is meg kell keresni, hogy a válaszokból kijöjjön a reprezentatív minta.
Illúzió a rejtőzködőktől várni a kormányváltást
Hann Endre, a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet igazgatója kérdésünkre elmondta: a közvélemény-kutatóknak való válaszadási hajlandóság személyes megkeresések esetén valóban romlott az elmúlt nyolc évben, a 2010-es 50-60 százalékról 30-40 százalékra csökkent.
„A kérdés az, hogy akik nem válaszolnak, azok politikai megfontolásból nem válaszolnak-e, illetve az, hogy közöttük felülreprezentáltak-e egyes pártok szavazói, vagyis hogy jobban rejtőzködnek-e mondjuk az MSZP-, mint a Fidesz-szavazók” – magyarázta Hann Endre. A Medián egyes kutatásai ezt is igyekeztek kideríteni, erre személyes megkereséseken alkalmazhatók egyes módszerek, például a láb az ajtóban nevű módszer: a kérdezőbiztos nem adja fel azonnal, ha valaki megtagadja a válaszolást, hanem feltesz először egy, majd néhány újabb gyors kérdést, például azt, elmegy-e szavazni. „A mi kutatásaink alapján azok, akik nem válaszolnak, elsősorban nem politikai okokból tesznek így, hanem mert tényleg nem érnek rá, nem érdekli őket a felmérés, vagy nincs véleményük. A válaszolást elsőre megtagadók politikai preferenciái nem különböznek jelentősen a válaszolók preferenciáitól” – árulta el.
Hann Endre szerint az ellenzék illúziókat kerget, ha azt hiszi, hogy a rejtőzködők miatt meglepetés-eredmény születik a választásokon. Mint mondta, 2002-ben bár a közvélemény-kutatók felülmérték a Fideszt, a választás előtt szoros eredményt jósoltak, vagyis nem tévedtek olyan nagyot. Mint mondta, a rejtőzködő szavazók igazán komoly meglepetést Magyarországon csak egyszer okoztak: 2009-ben, a Jobbik EP-választási eredményével – a Jobbik ezen 14,77 százalékot kapott, a közvélemény-kutatók 1-7 százalékot jósoltak nekik.
Kevesebben válaszolnak, mint nyolc éve
Závecz Tibor, a Závecz Research ügyvezetője a Hír TV-nek azt mondta, a választás közeledtével mindig nehezebb a telefonos kutatások során a reprezentatív mintához elegendő választ összegyűjteni. Mint mondta, egy ezerfős reprezentatív felméréshez öt-hatezer embert kell megkeresni. 2010-ben még háromezer-ötszáz-négyezer kellett ugyanehhez.
„Sok oka lehet annak, hogy valaki nem akar válaszolni, ez lehet időhiány, az, hogy az illető nem szereti hangoztatni a véleményét, és az is, hogy apolitikus – ismertette. – Azt viszont nehéz megmondani, hogy kik miért nem válaszolnak, erről ritkán készül statisztika.” Závecz Tibor 2014-ben még az Ipsosszal részt vett egy ilyen, a rejtőzködő szavazókat kutató felmérés elkészítésében, azonban, mint mondta, nehéz megállapítani, hogy amikor például időhiányra hivatkozik valaki, az nem csak kifogás-e. Emiatt azt is nehéz kideríteni, hogy vajon egy párt támogatói inkább elzárkóznak-e a közvélemény-kutatóktól, mint más szavazók.
„Korrigálni csak abban az esetben lehet egy politikai kutatás eredményét, ha a megkérdezettek más kérdésekre válaszolnak, csak arra a kérdésre nem, hogy melyik pártra szavaznának, ha most vasárnap lenne a választás. Az egyéb véleményei alapján, például hogy elégedett-e a kormány munkájával, jobb- vagy baloldalinak tartja magát, jó eséllyel lehet következtetni arra, hogy melyik pártra szavaz majd, akkor is, ha ezt nem árulja el” – mutatott rá a szakember.
A rejtőzködők aránya Závecz Tibor tapasztalata szerint ingadozik: a 2010-es választáshoz képest például ma magasabb, a 2014-eshez képest viszont nem emelkedett jelentősen a rejtőzködés. A mostaninál viszont magasabb volt 2002-ben, amikor a közvélemény-kutatók jelentősen felülmérték a Fideszt.
A városi szavazók rejtőzködőbbek
Virág Andrea, a Republikon Intézet kutatója szerint valamelyest valóban csökkent a válaszadási hajlandóság az utóbbi években, különösen a telefonos megkereséseken. Elmondta azt is, mind a személyes, mind a telefonos kutatásokon inkább a nagyobb városokban élők utasítják el a válaszadást politikai témákban. Drámai visszaesést azonban ők sem tapasztaltak az elmúlt négy évben. „A válaszadási hajlandóság 50-60 százalék körül lehetett 2010-ben, most 40-50 lehet” – közölte.
A Závecz Research tapasztalataival ellentétben Virág Andrea nem tapasztalta azt, hogy a választás közeledtével nőtt volna a rejtőzködés, és a bizonytalan szavazók aránya sem változott jelentősen az elmúlt hónapokban. Hozzátette viszont, hogy a Republikon telefonos felméréseket ritkán végez, inkább személyes megkereséssel veszi fel az adatokat, ott pedig eleve jobb a válaszadási arány.
A Fideszt hagyományosan fölülmérik
Szerinte abban lehet változás, hogy kik azok, akik kevésbé hajlandók válaszolni, azaz hogy a fideszesek magabiztosabban válaszolnak, az ellenzékiek pedig egyre inkább elbújnak. „Az elvárásokhoz való alkalmazkodás a politika terén erős, sok válaszoló érzi úgy, hogy jobb, ha a felmérésen azt mondja, hogy a kormánypártot támogatja, vagy eltitkolja a véleményét” – mondta.
A keddi konferencián felszólaló Róna Dániel politológus-közgazdász nemrég a 24.hu számára készített elemzést arról, hogy az időközi választások alapján melyik pártok javára torzíthatnak a kutatások: eszerint a Fideszt viszonylag csekély mértékben, 3,5 százalékkal mérhetik fölül. Kérdésünkre Virág Andrea hozzátette, az időközi választások alapján nem lehet országos következtetéseket levonni, már csak azért sem, mert ezeken az országos politika kisebb befolyásoló erővel bír, mint a rendes választásokon. „Bizonyos modellek tesztelésére viszont jók lehetnek az időközi választások. Például a solymári eset azt mutatta, hogy az, ha az ellenzéki pártok egy jelöltet állítanak, inkább mobilizálja az ellenzéki szavazókat, és a lemorzsolódás mértéke nem jelentős.”
Solymáron, ahol hagyományosan erős a Fidesz, a decemberi időközin is a kormánypárti jelölt nyert a független Kárpáti Zsuzsannával szemben, akit aktívan az MSZP, a DK, az LMP és a Momemtum, passzívan a Jobbik támogatott. A választás érdekessége inkább az volt, hogy Kárpáti több szavazatot kapott, mint 2014-ben az összes ellenzéki jelölt együttesen. Vagyis az ellenzéki szavazatok inkább összeadódtak, azaz nem történt meg az összefogással szembeni egyik legfőbb kifogás, a lemorzsolódás.
Az ellenzéknek kedvezne a magas részvétel
A Medián felmérése szerint a magas részvétel egyértelműen az ellenzéknek kedvezne. Virág Andrea kérdésünkre elmondta, adataik alapján a bizonytalan szavazók nagy része kormányváltást szeretne, a Fidesznek ebben a körben kisebbek a tartalékai. „A Fidesz számára a legnagyobb veszély az, hogy nem megy el szavazni a szavazóbázisa, mert úgy érzi, hogy a választás úgyis eldőlt. A kormánypárt célja az lesz, hogy a saját szavazótáborát mozgósítsa” – hívta fel a figyelmet.
Závecz Tibor egyetért azokkal, akik szerint a magas részvételből az ellenzék tud profitálni. Hozzátette: a választók 65 százaléka mutat választási hajlandóságot, közülük 18 százalék, körülbelül 900 ezer ember részt venne a választáson, de még nem döntötte el vagy nem árulja el, kire szavaz. Az ő számuk hagyományosan növekszik is a választás közeledtével, ami szintén bizonytalansági tényező.
