A közlemény szerint Rovó László kiemelte, az SZTE az interdiszciplináris kutatások fellegvára, a tudományegyetemi jellegből adódóan minden területen zajlanak kutatások, legyen szó orvosi, biológiai, módszertani vagy anyagtudományi fejlesztésekről.
Az SZTE klinikai vizsgálati rendszere évek óta kiemelkedő eredményeket ér el, a klinikai kutatások magyar hálózatának (HECRIN - Hungarian European Clinical Research Infrastructure Network) tagjaként. A konzorcium tavasszal megalakult koronavírussal foglalkozó bizottsága folyamatosan szűri és értékeli a felmerülő ötleteket. Az egyetem kutatói és szervezeti egységei szorosan együttműködnek annak érdekében, hogy az alapkutatások eredményei minél gyorsabban a betegágy mellett is alkalmazhatóak legyenek.
A Szegeden zajló projektek közül az egyik legjelentősebb egy ígéretes antivirális szer, a súlyos vagy kritikus állapot elkerülését célzó favipiravir klinikai vizsgálatának előkészítése és koordinálása.
Szintén a HECRIN támogatásával végeznek ezer fertőzött betegtől vett mintán genetikai elemzéseket az SZTE és a pécsi egyetem kutatói. Az eredmények és a genetikai jegyek alapján jobban megérthetők a betegek közötti egyéni vagy egyéb betegségekhez kötődő különbségeket, és kiszűrhetők a különösen veszélyeztetett személyeket.
Egyedüli európai partnerként az SZTE egy olyan amerikai klinikai kutatáshoz is csatlakozott, mellyel a vérben keringő markerek genetikai vizsgálatával a súlyos állapotok kialakulását lehet előre jelezni.
A súlyos esetek kezelésére irányuló kutatások közül Magyarországon egyedülállóak az SZTE Intenzív Terápiás Osztályán indított vizsgálatok már forgalomban lévő készítmények alkalmazásának lehetőségeiről. Emellett arcpajzsok 3D-nyomtatása és lélegeztető gépekkel kapcsolatos fejlesztések is zajlanak az egyetemen.
Az SZTE és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont közös diagnosztikai fejlesztéseknek köszönhetően azonos idő alatt és azonos költségekkel akár ötvenszer több minta is vizsgálhatóvá válik. Emellett a két intézet kutatói a betegségen már tünetmentesen átesett személyek azonosítására szolgáló tömeges szűrési módszer fejlesztésén és bevezetésén is dolgoznak.
A megelőzés érdekében, ipari partner kezdeményezésére olyan speciális készülék tovább fejlesztésében is részt vesz a szegedi egyetem, amely belső terek és főleg az ott lévő bútorok, tárgyak felületének gyors, biztonságos és hatékony fertőtlenítésére lesz alkalmas. Emellett például a fogorvosok védelmében is indítanak kutatást, az próbálják felderíteni, hogyan lehet hatékonyan védekezni az aeroszol-képződéssel járó beavatkozások során.
Előkészítés alatt állnak olyan fejlesztések, melyek az otthonukban lábadozó betegek távoli követését segíthetik telemedicina- megoldásokkal, és keresnek a betegség súlyosbodását megakadályozó új vegyületeket is együttműködve a világ vezető gyógyszeripari vállalataival - áll a közleményben.
MTI