Gulyás Gergely pénteken a debreceni Nagytemplomban a Magyar Református Egyház közös zsinati ülésén emlékeztetett rá, hogy tíz évvel ezelőtt újraegyesültek a kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyar reformátusok, ezt az utat követte a kormány és az Országgyűlés, amikor egy évvel később kiterjesztette a magyar állampolgárság megszerzésének lehetőségét a határainkon kívül élő magyarokra.
"Magyarország kormánya ismeri és elismeri a Magyar Református Egyház erőfeszítéseit, amit az emberekért tesz" - mondta a miniszter, hangsúlyozva: "a nemzetnek nem csak egyházi intézményekre van szüksége, hanem élő hitre is".
Gulyás Gergely szerint az az egység ami létrejött a református egyházban, az állampolgárság megadásával közjogi értelemben létrejött a magyar nemzet számára.
Az elmúlt tíz évben intézményesíteni kellett a kapcsolatokat úgy, hogy közben ne elvesszen, hanem megerősödjön a lélek ereje, amivel "nem csak az egyházat, hanem a nemzet egyesítésének az ügyét is szolgáltuk" - fejtette ki a tárcavezető.
Gulyás Gergely beszédében méltatta a református egyház oktatási, egészségügyi és missziós tevékenységét, amihez "a hitből merítenek erőt".
A Miniszterelnökséget vezető miniszter kitért arra is, hogy "Európának reformációra (...), megújulásra van szüksége annak érdekében, hogy megmaradhasson, hogy megőrizhessük kereszténységre épülő szabadságunkat, emberi méltóságunkat és életformánkat".
A közös zsinati ülésen Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának lelkészi elnöke hirdetett igét, majd Fekete Károly tiszántúli református püspök felolvasta Áder János köztársasági elnök köszöntő levelét.
Az államfő ebben méltatta a református egyház magyarságot összetartó erejét, és azt írta: "a Magyar Református Egyház történelmi ünnepén szívből kívánom mindnyájuknak, hogy az összetartó, egységet építő egyház mindenkor az áldás és a békesség otthona legyen".
Adorján Gusztáv, a tiszántúli református egyházkerület főgondnoka emlékeztetett rá, hogy tíz évvel ezelőtt, 2009. május 22-én a Generális Konvent a debreceni Nagytemplomban újra visszaállította a magyar reformátusság egységét, és kimondta a Magyar Református Egyház megalakulását.
A május 17-i zsinaton és a 18-i Magyar Református Egység Napján hálát adnak azért, hogy a határok által egymástól elválasztott reformátusság összetartozás-tudata, istentiszteleti, tanbeli egysége töretlenül fennmaradt - tette hozzá.
Fabinyi Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnökpüspöke köszöntőjében azt mondta, "a református egység az egymásra utaltság és a szolidaritás jegyében jött létre".
Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi római katolikus megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKP) köszöntését tolmácsolva az "egység, a szeretet, az összetartozás" jelképének nevezte Debrecent megjegyezve, ahogy a katolikusok Rómában, a reformátusok a "kálvinista Rómában" otthon érzik magukat.
A közös zsinat résztvevői ünnepi nyilatkozatot fogadtak el, amelyet szombaton délelőtt a Református Nagytemplom előtti téren, a Magyar Református Egység Napjának ünnepélyes megnyitóján ismertetnek.
Az ülést megelőzően a zsinati tagok fát ültettek el a Református Kollégium kertjében: a Kárpát-medence 65 egyházmegyéjének küldöttei otthoni termőföldet szórtak a fő gyökerére, hogy a tölgyfa a közös földben növekedhessen.
MTI
