2019. szeptember 21.,
szombat, Máté, Mirella napja

Gazdaságélénkítés a kormány válasza

Magyar Nemzet

2019. július 29., hétfő 06:31

A szuverenitás, a függetlenség és a szabadság állt Orbán Viktor kormányfő tusványosi beszédének középpontjában. Az előadás egyszerre szólt a politika gyakorlati kérdéseiről és filozófiai mélységeiről — vélik a Magyar Nemzetnek nyilatkozó elemzők. Kiemelték azt is, hogy a miniszterelnök beszédében komoly hangsúlyt kapott az illiberális állam gondolata is.

A politika gyakorlati kérdéseiről és filozófiai mélységeiről is szólt egyszerre Orbán Viktor előadása a 30. bálványosi szabadegyetemen – közölte a Magyar Nemzet megkeresésére Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont-csoport vezetője. – Kiderült: nem most ősszel várható az európai gazdasági válság negatív hatása Magyarországon – folytatta –, hanem inkább 2020-ban. Ugyanakkor a nemzeti kormány továbbra sem megszorításokkal, hanem az eddig is sikeres gazdaságélénkítéssel fog válaszolni. Adócsökkentésről és munkahelyteremtésről lesz szó jövőre is – tette hozzá. Szavai szerint az európai dimenzió­ban az új bizottsági elnök klasszikus, nem ideológiai szószóló, hanem szerződésvédő szerepfelfogásáról s a tagállami irányítás jelentőségének növekedéséről esett szó.

A miniszterelnök pedig azt is világossá tette, hogy a Fidesz néppárti tagsága attól függ, milyen irányba fordul az európai szervezet novemberi kongresszusán.

– A beszéd legemlékezetesebb része azonban az illiberális jelző magyarázata és védelme lesz, amely a „nemzetivel” szinonim, jelentése pedig a keresztény szabadság védelme. Orbán Viktor lényegében a kifejezés visszahódítására szólított fel, meghaladva annak liberális definícióját, amivel gyűlölködő ellenfelei megpróbálják lejáratni. A liberális világsajtóban ez már egyfajta eposzi jelzőjévé, megmásíthatatlan azonosítójává vált

– emelte ki. Mráz Ágoston Sámuel hozzátette: öt évvel ezelőtt nagy visszhangot váltott ki az illiberális szó használata az akkori beszédben, s a liberálisok felháborodása most is előre kódolható.

Ugyanakkor szerinte a részletes definíció megnehezíti a manipulációt; a kormányfő egyértelművé tette, hogy Európa alapítói, a régi kereszténydemokraták, de még a huszadik század angol konzervativizmusa, az Atlanti charta is valójában illiberális volt, azaz a nemzetek és az egyének keresztény szabadságának védelmezője.

– A következő időszakban sem a migráció kérdésében, sem eszmei síkon nem várható kompromisszumkészség Orbán Viktortól. A beszéd azt is világossá tette, hogy az elmúlt közel tíz évben épített magyar modell nemcsak gazdasági természetű, de egyben közösségszervező elv és eszmei program. Az illiberális demokrácia sikerre vitele nemzedéki feladat. Idén Tusnádfürdőn az is kiderült, hogy még tizenöt év áll a mostani nemzedék rendelkezésre

– emelte ki a Nézőpont-csoport vezetője.

– Orbán Viktor láthatóan a fiatalkori önmagával viaskodott az eddigi legfilozofikusabb beszédében, amikor a liberalizmushoz való viszonyát és az illiberalizmust próbálta újradefiniálni. Továbbra sem tartom elfogadhatónak, amit az utóbbi fogalommal kifejtett, a felvázoltakból egy befelé forduló populista rendszer rajzolódik ki – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Horn Gábor, a Republikon Intézet igazgatója. Az elemző úgy vélte, hogy Orbán Viktor egy lehetséges gazdasági válságra próbálja felkészíteni a szavazótáborát; ahogy az utóbbi időben többször, most is belengette egy komolyabb recesszió lehetőségét, és ezúttal két kiigazításról is beszélt.

A schengeni zóna belügyminisztereiből álló tanács létrehozásának ötletével kapcsolatban Horn Gábor azt hangsúlyozta, hogy szerinte a migráció nem rendőrségi, hanem emberiességi probléma.

– A kormányfőnek a liberalizmussal kapcsolatban felhozott bírálatairól pedig azt gondolom, hogy nem állják meg a helyüket. Ez a szellemi irányzat a mai formájában sem közösség- és vallásellenes. Fontos eleme a liberalizmusnak egymás megbecsülése, a sokféleség tudomásulvétele. Nem gondolom borzalmas dolognak például a női egyenjogúság mellett való kiállást, ahogyan azt sem, ha valaki szeretné megváltoztatni a biológiai nemét – fejtette ki Horn Gábor.

Az igazgató arra is kitért: bár a beszédet higgadtabbnak tartja annál, mint amit Orbán Viktortól megszokott, ám szerinte a miniszterelnök indokolatlanul rajzolt fel ellenségképeket – például a magyar jogállamiságot bíráló brüsszeli politikusok személyé­ben – egyebek mellett a folyamatosan kézben tartott kard hasonlatával. – Ha már az építkezés is szerepelt a hasonlatban, úgy gondolom, a stadio­nok mellett sok más hasznos létesítményt is fel lehetne húzni azzal a kőműveskanállal – húzta alá Horn Gábor. Megjegyezte: nem gondolja, hogy a miniszterelnököt a meggazdagodás vágya vagy egy maffiaállam létrehozása hajtja, a tusványosi beszédből egy koherens világkép és vízió körvonalazódik, amelynek személy szerint egy elemével sem ért egyet.

A szuverenitás, a függetlenség és a szabadság állt Orbán Viktor kormányfő tusványosi beszédjének középpontjában. A miniszterelnök elsősorban a magyarokhoz szólt a Kárpát-medencében, de üzent Brüsszelnek is – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Kiszelly Zoltán. A politológus szerint a kormányfő arra világított rá, hogy miként lehet biztosítani a külső fenyegetéssel szemben az elmúlt nyolc-kilenc évben, a magyar emberek támogatásával megkezdett fejlődést.

– A magyaroknak azt üzente, hogy folytatódhat a növekedés, a gyarapodás, míg Brüsszelben azt igyekezett tudatosítani, hogy Magyarország megvédi a szabadságát, a függetlenségét, ami a fejlődés fenntartásához kell

– hangsúlyozta Kiszelly Zoltán.

A politológus kifejtette azt is, a miniszterelnök öt éve vetette fel az illiberális állam gondolatát, most pedig ezzel kapcsolatban elmondta: ez demokrácia, piacgazdaság, de nem szélsőséges liberalizmus. – Orbán Viktor inkább mélyenszántó gondolatokat fogalmazott meg, és nem tért ki az őszi önkormányzati választásokra, amelyről várhatóan majd a kötcsei beszédében lesz szó – mutatott rá. Hozzátette: a miniszterelnök a nyugat-európai országokkal kapcsolatban kiemelte, hogy a gazdaságuk nem úgy fejlődik, nem olyan a növekedés, amilyen kívánatos lenne. Erre fel kell készülni, a külső rossz hatásokat minimalizálni kell, a piac változására pedig szükséges reagálni.

– Orbán Viktor rámutatott arra is, hogy az európai színtéren Brüsszellel szemben vannak szövetségeseink, így a visegrádi országok, Olaszország és akár Ausztria, ahol a választások után visszatérhetnek a szuverenista vonalhoz. Vagyis jól állunk, mert sikerült megakadályozni Timmermans és Weber hatalomba kerülését, de Orbán Viktor szerint a következő egy év harcai még így is Brüsszelben lesznek, részben a ­Európai Bizottságon belül. Emellett fontos lesz a következő két hétéves európai ­uniós költségvetés megalkotása is – fogalmazott a politológus.

Magyar Nemzet