Mindjárt második alapvetésként szögezzük le azt is, hogy tőlem mindenki azt eszik, amit akar. Én eleve azt tanultam gyerekkoromban, hogy nem kell mindennap húst enni. Pénteken pedig eleve nem is szabad. Legfeljebb halat. Következésképpen ismerem a hamis gulyás receptjét, egy jó zöldborsóleves több napon át is kielégíti ínyencségemet. Megeszem tehát a „gyöpöt” is, ahogy mifelénk mondják. Vagyis nincs problémám azokkal, akik visszafogják a húsfogyasztásukat, esetleg teljesen áttérnek a növényekre.
De most, hogy a posztkommunista baloldal rejtőszínt váltva áttért a zöldre, és mellettük kialakult egy álliberális verőemberekből álló rendkívül agresszív átnevelőbrigád idehaza is, a józan eszüket őrzőknek ki kell mondani egyszer és mindenkorra: el a kezekkel a csülökpörkölttől!
Mielőtt bárki azt gondolná, hogy a nagy melegben elment az eszem, tessék csak belegondolni, volt-e az elmúlt hónapokban olyan nap, amikor valaki ne próbált volna bűntudatot kelteni bennünk, amiért globális a fölmelegedés és milliók éheznek a földön. Ez most a „görögdinnye-politika” – kívül zöld, belül vörös – két varázseleme. Az egyedül üdvös haladó ideológia lényege úgy foglalható össze:
„Nem elég, hogy a húszabáló keresztény fehér ember felelős a világban tapasztalható egyenlőtlenségekért, de még üvegházhatású gázokkal is teleeregeti a légkört undorító passzióinak kielégítése közben. Sújtsa őt a nyitott társadalom kevert népességének vegán megvetése és állatvédő haragja!”
Eljutottunk odáig, hogy a világ problémáit megoldani nem tudó, ezért folyamatosan a világ átalakításán buzgólkodó manipulátorok teljesen elveszítették eszüket és gátlásaikat. Egyáltalán nem szégyellik már a legaberáltabb ötleteiket sem, és a legmodernebb pszichológiai eszközökkel dolgozzák meg az emberiséget annak érdekében, hogy megetessék velünk azokat. Tömegmanipuláció, csoportnyomás, zöld bűntudat keltése. Nem árt gyorsan megtanulni és megérteni ezeket a fogalmakat, amelyek módszereikre utalnak.
Az új ideológia tudományos és ipari kiszolgálói közben iszonyatos pénzeket ölnek a különféle húspótló anyagok kifejlesztésébe, növényi olajokból kevert emulzióval traktálják a tejivókat, tücsköt-bogarat etetnének velünk, de már arckrémet és tusfürdőt is hirdetnek azzal a jelszóval, hogy vegán. Közben olyan állatvédelmi intézkedéseket erőltetnek át például az Európai Unió döntéshozatali rendszerén, amelyek szép lassan ellehetetlenítik a gazdákat. A támogatásokat meg kívánják kurtítani, a fogyasztói árakat pedig az egekbe tornásszák, hogy a kedvünk is elmenjen a húsevéstől, ne csak az étvágyunk.
Aki pedig ellenáll az elmebajnak, azt minimum demagóg populistának bélyegzik, akivel modern haladó ember egy sárgarépát sem rág el.
Mellesleg elhiszi valaki, hogy azok az eljárások, amelyek műhúst, műtejet, műzsírt és egy szép új művilágot eredményeznek, kímélik a környezetet? Én sem.
Végezetül csak halkan jegyzem meg, hogy magyarul a feltámadás ünnepét is húsvétnak hívják. Lássuk be, a „zöldvét” nem túl kifejező! Erős hitre lesz szükségünk…
Gajdics Ottó
