Fővárosi Közgyűlés: Új cégvezetőkről döntöttek a képviselők
Új cégvezetőkről döntött szerdán a Fővárosi Közgyűlés: a Budapest Film Zrt. igazgatója Liszka Tamás, a Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. vezetője Faix Csaba lesz február elsejétől. Karácsony Gergely főpolgármester előterjesztését 17 igen szavazattal, 5 nem ellenében és tíz tartózkodás mellett fogadta el a testület.
A képviselők döntöttek arról is, hogy a Budapesti Sportszolgáltató Központ vezetője Józsa Alíz, a REK Rác Fürdő Eszközkezelő Kft. ügyvezetője Borbélyné Balog Zsuzsanna lesz.
Négy közterület kapott új nevet
A Fővárosi Közgyűlés szerdán négy közterületnek adott új nevet.
A képviselők egyhangú döntése a III. kerületben két, eddig névtelen közterületet érint. A Vörösvári úti rendelő mögötti sétány Dr. Schultheisz Frigyes (1929-1998) óbudai körorvos nevét veszi fel, míg a Dózsa György utca egyik része a Somogyi József köz nevet viseli ezentúl, emléket állítva a kerületben élő és dolgozó Kossuth-díjas szobrászművésznek.
A X. kerületben a Gyógyszergyári utca egy részét nevezték át Orbán István utcára, az EGIS Gyógyszergyár Zrt. korábbi vezérigazgatója előtt tisztelegve.
A XII. kerületben pedig az Országos Korányi Pulmonológiai Intézethez vezető Pihenő út neve változott Korányi Frigyes útra.
Fürjes: a kormány hatmilliárd forintot ígért Tarlósnak a Lánchíd felújítására, és ezt tartja
A kormány a Lánchíd felújítására hatmilliárd forintot ígért Tarlós Istvánnak - amikor ő volt a főpolgármester -, és ezt az összeget tartja - közölte Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti fejlesztésekért és nemzetközi sportpályázatokért felelős kormánybiztos szerdán a Twitteren.
A Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén úgy döntött: áttekinti a Lánchíd rekonstrukciójára vonatkozó terveket és a közbeszerzési kiírás feltételeit a főváros a beruházás költségeinek csökkentése érdekében.
Fürjes Balázs az ügyben a Twitteren úgy fogalmazott: a Városháza lépjen fel a túlárazás ellen, érjen el jobb árat a közbeszerzésen, "a hatmilliárd akkor sem csökken".
"Árfelülvizsgálat, szigorú, transzparens licit, optimálisabb műszaki tartalom, munka. Vannak lehetőségeik, éljenek velük!" - írta bejegyzésében a kormánybiztos.
Áttekintik a Lánchíd felújításának terveit a felújítási költségek csökkentése érdekében
Áttekinti a Lánchíd rekonstrukciójára vonatkozó terveket és a közbeszerzési kiírás feltételeit a főváros a beruházás költségeinek csökkentése érdekében - döntött szerdai ülésén a Fővárosi Közgyűlés, amely kimondta: szükségesnek tartja a Lánchíd felújítását a környék többi fejlesztésével összehangolt módon.
A képviselők 19 igen szavazattal és 3 tartózkodás mellett fogadták el Karácsony Gerely előterjesztését.
Karácsony Gergely hangsúlyozta: a projekt nem halasztható, a hidat mindenképpen fel kell újítani, akár a Váralagút rekonstrukciójának későbbre ütemezésével.
Hassay Zsófia (Fidesz-KDNP) azt kezdeményezte, hogy a városvezetés - az eredeti terveknek megfelelőn - egyszerre valósítsa meg a Lánchíd és az alagút felújítását.
Egyhangúlag elfogadták az idei forrásmegosztásról szóló rendeletet
Döntött a fővárosi és a kerületi önkormányzatokat együttesen megillető források idei megosztásáról a Fővárosi Közgyűlés szerdán. Az egyhangúlag elfogadott rendelet szerint a kerületeket 148,7 milliárd forint (46 százalék), a fővárost pedig 174,9 milliárd forint (54 százalék) illeti meg.
Az idei forrásmegosztásról szóló rendeletből az is kiderül, hogy a megosztandó bevételek a múlt évihez képest több mint 19 milliárd forinttal nőnek.
Összfővárosi szinten erre az évre 323 milliárd forint iparűzésiadó-bevétel tervezhető, figyelembe véve a tavalyi tényleges bevételeket, valamint az idei makrogazdasági prognózisokat. A késedelmikamat- és bírságbevétel együtt 650 millió forint összegben tervezhető 2020-ra. A főváros mindösszesen 18 millió forint idegenforgalmi adóval számolhat, ebből nem részesülnek azok a kerületi önkormányzatok, amelyek maguk szedik be az adót.
Módosították a fővárosi önkormányzat szmsz-ét
Módosította Karácsony Gergely főpolgármester javaslatára a fővárosi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatát (szmsz) a Fővárosi Közgyűlés szerdán.
A képviselők 18 igen szavazattal, 6 nem ellenében és 7 tartózkodással támogatták a szmsz módosítását.
A javaslat vitájában Karácsony Gergely kiemelte: a módosítás célja, hogy a korábbinál demokratikusabb működjön a Fővárosi Közgyűlés, továbbá biztosítsák a részvételiséget és az átláthatóságot. A választópolgárok közvetlen részvételének lehetőségét szeretnék bővíteni, továbbá az új szabályzattal jelentős mértékben kiterjesztik az ellenzék ellenőrzési jogait, például bevezetik a napirend előtti felszólalás lehetőségét - közölte a főpolgármester. Hangsúlyozta, hogy az szmsz módosítása minden politikai szereplőnek tágítja a mozgásterét és egyúttal a választópolgárokét is.
Láng Zsolt, a Fidesz-KDNP fővárosi frakciójának vezetője ezzel szemben arról beszélt, hogy szerintük az szmsz-tervezet nem biztosítja az alapvető demokratikus jogokat, korlátozza a képviselői jogokat, "erősen autoriter" ülésvezetést tesz lehetővé a főpolgármesternek a közgyűlésben, és több pontos is "szembemegy" az önkormányzati törvénnyel.
A városvezetés az előterjesztéshez befogadta a Fidesz-KDNP több módosító javaslatát is.
Szobrot állítanak a háborúkban megerőszakolt nők emlékére
Szobrot állítanak a háborúkban megerőszakolt nők emlékére Budapesten - döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdán. A képviselők egyhangúlag támogatták a "Háború(k)ban megerőszakolt nők" munkacímű emlékmű felállítását.
A Karácsony Gergely főpolgármester jegyezte javaslatban az olvasható, hogy az átélt háborúk nem csak a harcokban résztvevő katonákat, de a civil lakosságot is érintették. Ennek egyik megnyilvánulása a háborús nemi erőszak volt, amelynek egyéni és társadalmi feldolgozása is nagyon nehéz.
A második világháború alatt a nemi erőszak "magyar vonatkozásáról" írásos nyomok is fennmaradtak, a szovjet tömeges erőszak a társadalmi emlékezet részét képezi. Visszaemlékezéseken alapuló szépirodalmi művek is rögzítik ezek megtörténtét.
Kutatások szerint Magyarországon 1989-ig a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszak tabutéma volt: a Vörös Hadsereg felépített mítosza láthatatlanná tette a nőket. 1989 óta a második világháborúban elkövetett nemi erőszak már nem tabutéma Magyarországon, a megváltozott emlékpolitika is vizsgálandó kérdésnek tartja, azonban az áldozatok számára nincs olyan társadalmi tér, ahol az őket ért erőszakot feldolgozhatnák, a múltat kibeszélhetnék - írta a főpolgármester.
A javaslat szerint az emlékmű felállításával olyan szellemi és fizikai hely jönne létre, amely társadalmi szinten segít feldolgozni a traumát, ugyanakkor "felkiáltójelként" emlékezteti a jelen és jövő generációját arra, aminek nem szabad újra megtörténnie.
Az emlékmű ugyanakkor a személyes történelem, történetek emlékműve is lenne - írta a főpolgármester, aki szerint a téma érzékenységére tekintettel az emlékműállítás mellett további kutatás, konferenciák és kapcsolódó edukatív célú rendezvények szervezése is szükséges, hiszen a téma társadalmi szintű feldolgozásához önmagában egy emlékmű felállítása nem elég.
Az emlékmű helyszínére és művészeti koncepciójára szakmai és a társadalmi konzultáció után tesznek majd javaslatot.
A szoborállításra és az azt megelőző előkészítésre 35 millió forintot különítettek el.
MTI
