Rühesség megjelenése a nagy létszámot együtt kezelő intézményekben óhatatlanul előfordul –mondta az ügyvezető. Hozzátette: – a dunaföldvári esetben például egy másik, külső intézményből, áttétellel került a fertőzés a mi általunk fenntartottba. Az esetet észleltük és kikezeltük. Én ezt nem akarom tagadni és az olvasóval sem akarom elhitetni, hogy ez nem fordulhat elő. Mi egy szociális intézmény vagyunk, akik a ránk bízott emberek felmerülő problémáit a megfelelő higiéniás kezelések során megoldjuk és tovább gondozzuk őket.
– Voltak olyan hírforrások, akik tömeges esetszámról beszéltek, ami nem igaz. Dunaföldváron kilencvenkettő emberből egy hozta be. A fertőzés egy szobát, benne három ellátottat érintett, aki után biztos, ami biztos alapon még kettőt lekezeltek, és így jött ki az ötös létszám. A fertőzést az ott dolgozók szakszerűen fölszámolták. Ennek a fertőzésnek is meg van a maga eljárási módja. A háziorvos elrendeli, a nővérek végrehajtják, és jó esetben huszonnégy óra múlva megoldódik a probléma. Egy hét múlva pedig visszaellenőrzi, és ott tünetmentesek voltak a lakók. A hasonló esetekben az érintettek teljes ruházatát külön kezelve, a szabványos előírásoknak megfelelő. Tehát nem harminc, hanem hatvan fokos vízben mossák ki.
A rühatkát, akár egy fertőzés fajtát, a legteljesebb testi higiénia mellett is bárki elkaphatja. Előfordulhat a tömegközlekedési eszközökön, gyermek- és felnőtt közösségekben, a sokak által használt tárgyak közvetítésével. A gyakori kézmosás, a felismert esetek mielőbbi kezelése, a ruhák és az ágynemű gyakori mosása, a beteg környezetében az alapos fertőtlenítés megakadályozhatja a továbbterjedését. A három napig nem használt ruhanemű már nem fertőz, mert az atka a gazdaszervezeten kívül nem marad életben.
Forrás: Duol.hu
Fotó: Balogh Tamás / Duol.hu