Madárkás, indás, kelyhes, csiga domborvonalas, de lehetnek nappal vagy holddal díszítettek – a székelykapuk digitalizálását hirdette meg a Hargita megyei önkormányzat. A Székelyföldön hagyományos, faragott székelykapuk adataival és fényképével, illetve hozzájuk kapcsolódó történetekkel jelentkezhetnek a tulajdonosok.

Én csak örököltem apámtól, apám es úgy örökölte, nagyapám csináltatta. Itt két Csergő István volt. Az első Csergő István csináltatta a kaput– mondja a Csegó István

Egyszer a tanár néni idejött, hogy: Lajos, a kaput fel kéne újítani! S mondja a férjem, hogy a kerítést akarom egyszer megcsinálni, a kapuval nem foglalkozok én. Elmentünk a mezőre, s jött egy vihar. S mikor hazajöttünk, le volt törve. (…) Úgyhogy muszáj volt rendezni na, hogy fennálljon!– meséli Csergó Cecília. Máréfalva leginkább a székelykapukról híresült el, amelyekből mintegy 100 van a faluban.

„Őszintén, a férjemnek volt ez a vágya, hogy székelykapu legyen. Mert ragaszkodott, hogy már másnak is van, nekünk is legyen, hogy a hagyományőrzést…. tartsuk”– mondja Pálfi Eszter. Az egyedülálló székelykaputár révén a világ számára láthatóvá válnak a jellegzetes kapuk.

„Próbáljuk ezáltal megóvni őket. És az is a célunk a digitalizálással, hogy netalán a felelős magyar kormány segítségével már néhány éve a múemlék kategóriába sorolható kapuknak a felújításával is foglalkozunk”– számolt be Borboly Csaba, a Hargita Megyei Önkormányzat elnöke.

A székelyek dolgos életének szereplőjeként jellemzik a székelykapukat; rendszerint tölgyből vagy cserfából faragták ki, fenntartásuk pedig, főként a műemlékkapuké , költséges. Az utóbbi három évben 2015 és 2018 között mintegy félszáz székelykapu újult meg a Bethlen Gábor Alapkezelő jóvoltából.