A szerb-magyar határtérségben tapasztalható illegális migráció nemzetbiztonsági vetületeiről szóló jelentés újabb súlyos részletekkel gazdagította az eddig is borús képet a déli határ kapcsán. Eszerint ugyanis a magyar védvonal fizikai, élőerős és jogi elemei egyaránt egyre fokozódó nyomásnak vannak kitéve.
Afgán konkurenciaharc
Az egyik fő, beazonosított kockázatot a szerbiai afganisztáni hátterű embercsempész csoportok közötti fokozódó konkurenciaharc jelenti. A jelentés szerint ugyanis ez a jelenség egyértelműen erősödő erőszakkészségben is tetten érhető. Ahogy arról a Magyar Nemzet korábban is beszámolt, az embercsempészek afganisztáni háttere ma már egyfajta irányítást is jelent.
A Nemzetbiztonsági Bizottság számára készült dokumentumból kiderül, hogy a bandák vezetői és tagjai között immár olyanok is vannak, akik rokoni kapcsolatban állnak a tálib kormányzat, illetve az abban befolyásos, terrorszervezetként nyilvántartott Haqqani-csoport vezetőivel.
Egyre többen kérnek részt
A jelentés megállapítja, hogy az embercsempészek fokozódó erőszakkészsége mögött nagyrészt üzleti érdekek állnak. Az embercsempészet mint üzletág ugyanis egyre jövedelmezőbb, ezért egyre többen vennének részt a benne, miközben a rivális bandák igyekeznek nem csak megőrizni, hanem növelni is a piaci részesedésüket.
A jelentés szerint „ebben a helyzetben egy olyan csoport megjelenése, amely tagjainak nyíltan felvállalt erőszakkészsége és gátlástalansága, az az >otthonról< hozott magatartásforma, miszerint az >ellenséges katona< megtámadása és legyőzése dicsőség, kiemelt kockázati tényezőt jelent”.
A Magyar Nemzet teljes cikke IDE kattintva olvasható
